„MINDEN BETEGSÉG GYÓGYÍTHATÓ, ISTEN SOHA NEM ENGEDETT VOLNA BETEGSÉGET MEGSZÜLETNI, HA NEM TEREMTETT VOLNA ELLENE VALÓ GYÓGYSZERT IS”.
Az 1098-ban német nemesi családban született kislánynak szülei a Hildegard (azaz merész harcos) nevet adták. Sokszor betegeskedett, ám a gyakran gyengélkedő testében hihetetlen energia lakozott. Zenét szerzett, foglalkozott gyógyítással, és ha igazságtalanságot látott, akkor a napi politikába is beavatkozott. Hildegard von Bingent az első német orvosnőként is emlegetik.
Hildegard tizedik gyermek volt a családban. A kora középkorban a nemesi családok lányaira vagy a politikailag, gazdaságilag megfontolt házasság, vagy a kolostor várt. Neki szülei a második utat szánták. Már nyolcévesen a bencés apácákhoz került, Disibodenbergbe. Apátnőnek – tiltakozása ellenére – harminc évvel később választották meg ugyanebben a kolostorban. Azért tiltakozott, mert testileg gyengének érezte magát. Ám hamar kiderült, törékeny fizikuma ellenére igen határozott vezető. Új kolostor építését kísérte végig aktívan a Bingen melletti Rubertsbergben (innen ered családneve helyett használt Bingeni megkülönböztető jelző is ), majd sorban jelentek meg misztikus, látomásos kötetei, amelyeket pápai elismerő oklevél is jutalmazott.
Számos német városba hívták előadásokat tartani, és kiterjedt levelezést is folytatott. Többször írt például a császárnak is, amikor úgy látta, eltér a hit által követendő úttól. Barbarossa Frigyest figyelmeztette ezekben a levelekben, hogy ne feledje, bármekkora földi hatalma van, mégis halandó, és egykor majd neki is ott kell állnia a legfőbb bíró, Isten ítélőszéke előtt.
Hildegard misztikus írásai mellett ma talán a korabeli gyógyítással foglalkozó kötete a legnépszerűbb, legismertebb. A gyógyítás a kolostoroknak egyébként kötelessége is volt: a 6. század Benedek-rendi regulája szerint az apácák és a szerzetesek számára a betegápolás az Istennek szentelt élet egyik feladata.
A keresztény középkor megörökölte az ókori, illetve a germán hagyomány csodatévő növényeikre vonatkozó mágikus elképzeléseit is. Hildegard füveskönyvében jelen van a növényekben lakozó titokzatos varázserőkről alkotott elképzelés. Ismerteti például az árnikának vagy a benedekfűnek tulajdonított szerelmi varázserőt, és szerelmi bájital ellen is ajánl főzetet, mégpedig az útifű levét.
Füveskönyvében a tünetek leírása nem latin – érdekes módon – hanem német népi kifejezéseket használ. Ami azt bizonyítja, hogy a betegségek meghatározása részét képezte a hétköznapi emberek szókincsének, ugyanakkor, bármilyen érdekeset a germanisztika és a néprajztudomány szakértői számára, az egyes kórképek hasznosítását nehezítik.
A gyógynövények, a mértékletesség, kenőcsök és főzetek az ő beteges testének is segítettek. 81 évesen halt meg 1179 szeptemberében az általa alapított rubertsbergi kolostorban.
- Gyógyító könyörületesség
Hildegard belső látásával felismerte, hogy a megbocsátás és a könyörületesség képessége lényegesen hozzájárulhat az ember egészséghez. Akiből ezek a képességek hiányoznak, és akinek a szíve kemény, annak az egész lénye görcsbe rándul, és az a legkülönfélébb betegségnek kialakulását eredményezheti.
- Reumabor – Szent Hildegárd receptje
„Ha mindenütt fáj, szaggat, igyál éhgyomorra, főleg reggeli előtt, de akár minden étkezés előtt tiszta fodormenta levelet borban. Néhány napon át egy-egy kortyot. Majd tarts szünetet, amíg a hatása tart. (Kb. 4 evőkanál összevágott fodormentalevél, egy liter borban áztatva.)”
- Magas vérnyomás – Szent Hildegárd receptje
12 evőkanál kerekrepkényt 1 l vízben kell lassan főzni, majd a forrásban lévő vízben 2 percig kell hagyni. Ezután a vizet leöntjük. Ekkor a még forró növényt vászonkendőbe kell csavarni és 15 percre a homlokunkra s a füleinkre kell helyezni.
Alternatíva: fagyöngytea, fokhagyma, galagonya, kökény és fagyöngykészítmények
Húšťava Adrienn
forrás: Mélanie Schmidt-Ulmann: Bingeni Szent Hildegárd holisztikus gyógyító titkai, képek: wikipédia, pixabay