Amióta létezik intézményesített vallás a társadalmakban, mindig is része volt a politikának, vagy támogatóként, vagy éppen az ellenkező oldalon állva, de soha nem teljesen pártatlanul.
Már az ókori Egyiptomban is ismert volt a legfontosabb istenségek papjainak hatalma, főként úgy, hogy maga az uralkodó volt a legfőbb vallási vezető is. Rómában is a császár volt egy személyben a legfőbb papi méltóság, a pontifex maximus, de a keleti kereszténységnél is nyomon követhető ez a jelenség, legfőképp Bizánc történelmében találkozunk vele. Oroszországban a fejedelemségek 16. század végén történt egyesítése óta a cár, ha maga nem is volt tagja a papi rendnek, mégis az orosz ortodox egyházi hierarchia csúcsán állt. Ez, úgy tűnik, hogy az ideológiák és a politikai berendezkedések változásával sem mutat nagy eltérést, és a legfőbb egyházi ünnepeken manapság is Vladimír Putyin foglalja el a legelőkelőbb helyet.
Ez ugyan bőven maradhatna az orosz ortodox egyház belügye, ha nem lenne háború, és Oroszország kis szomszédai nem rettegnének egy inváziótól, amiben már volt részük, és egyáltalán nincsenek jó emlékeik. Az észt belügyminiszter egyenesen olyan javaslattal állt elő, hogy a moszkvai patriarchátust minősítsék terrorista szervezetté, mivel Putyin befolyása alatt áll, aki szerintük most terrorista bűncselekményeket követ el.
Ezt alátámasztandó Lauri Läänemets a szélsőséges iszlám hasonlatát is felhozta. A belügyminiszter elmondása szerint ezzel nem az Észtországban működő ortodox templomokat akarja bezárni, vagy a mintegy 100 ezer hívőt vallásának gyakorlásában akadályozni, hanem, hogy szakítsák meg a kapcsolatot a moszkvai patriarchátussal. Pedig az észt ortodox egyház amúgy sincs közvetlenül Moszkva alá rendelve.
Ez elég kétségbeesett tervnek tűnik, és azt juttatja eszembe, amikor a Pearl Harbor ellen intézett támadás után 1941-ben a legtöbb USA-ban élő japánt internálták, akiknek természetesen semmi közük nem volt a háborúhoz. Egy biztos: a balti államok félnek és kétségbeesettek. Ez pedig gyakran sarkallja meggondolatlan cselekedetre az embereket.
fotó: Lauri Läänemets facebook oldala, wikipédia