Erre utal a cseh kormányfő szerdai bejelentése, miszerint a 2024. április végére és május elejére tervezett közös cseh-szlovák kormányülést elhalasztják. Petr Fiala kertelés nélkül elmondta, hogy ennek oka Juraj Blanár szlovák, és Szergej Lavrov március 2-án Antalyában történt találkozója.

Már akkor is többen nehezményezték a szlovák diplomácia vezetőjének ezen lépését, de úgy tűnik, még tovább gyűrűzik az ügy. Csehország megkérdőjelezhetetlenül nyugatorientált, meggyőződésem, hogy a súlyos történelmi terhek ellenére is például sokkal közelebb érzi magához Németországot, mint Putyin Oroszországát. Természetesen nem arról van szó, hogy most már megszakadnának a kormányközi kapcsolatok a két szomszéd ország között, de Prágában nem a következő választásra játszanak, hanem a jövőre. Ez úgy tűnik, hogy rávilágít a politikai kultúrára is, ami nemcsak a közélet szereplőit mutatja be, hanem a szavazóikat is.

A háborús fenyegetettség közepette Csehország, pontosabban az ország vezetői jól tudják, hogy minden hiba, határozatlanság, vagy rossz döntés végzetes lehet. Ezt annyira komolyan veszik, hogy még a két nép szoros kötelékei sem tudják másodrendű kérdéssé degradálni. Ján Lipavský cseh külügyminiszter ezt elég világosan meg is üzente Pozsony felé: ,,Ha Szlovákia megpróbál mindkét oldalnak megfelelni, általában az a tapasztalat, hogy az egyik oldalon reked”. Akkor pedig vállalni kell a következményeket is.

Fotó: Facebook