Milyen szerencsés vagyok! Szerencsés és boldog! Az ablakpárkányon kopogó eső ébresztett fel. Esernyő fog kelleni vagy esőkabát, ha jobban fújna a szél, gondoltam. De ha esik, akkor felhős az ég, és ha felhős az ég, akkor nyoma sincs a pár napja „beígért” hajnali fagyoknak. Gyümölcsfáink virágai pompázatosak maradnak. Én pedig nyújtózom, hallgatom az eső kopogását, ropogtatom az ízületeim, tornáztatom az izmaim, és vidáman rúgom le magamról a takarót. Hálás vagyok mindezért. Minden mozdulatért, minden észlelésért, minden látványért, minden ajándékáért a mindig megújuló napoknak.

Üzenem a szüntelenül panaszkodóknak, a sóhajtozóknak, a lemondóan legyintőknek, a mindenben gondot látóknak, azoknak, akik nem tudják, minek örüljenek, a szitkozódóknak, az idegeskedőknek, a könnyen haragra lobbanóknak, a folyton rohanóknak, a pesszimistáknak, a depresszióra hivatkozóknak, az értelmet meg nem látóknak, hogy merevedjenek meg egy pillanatra, és nézzenek szét maguk körül.

Mit látnak? Nagyon-nagyon sokan vannak, hát nem kezdem el felsorolni, mi mindent láthatnak. Elég csupán egyetlen egy, de a legfontosabb: látnak! Füleljenek: mit hallanak? A lényeges: hallanak! Tapintsanak, mert tapinthatnak! Szagoljanak, mert érezhetnek illatokat! Rázzák ki a fáradtságot a kezeikből, szorítsák ökölbe ujjaikat, majd terpesszék ki újra: mert megvannak, erősek a karjaik, tudnak vele kezet fogni, dolgozni, ölelni!

Pattanjanak fel, lépegessenek jobbra, balra, akár egy szapora csárdás is belefér. Szökelljenek párat: érezzék, hogy van erő a lábaikban, eljuthatnak általuk bárhová. És szeressenek! Mert van szívük, van lelkük! Minden adott ahhoz, hogy az ember keblére ölelje a világot, és belekiáltsa az éterbe: van okom az örömre, mert élek. Van okom szeretni, mert engem is szeretnek. Mert Isten mindenkit szeret, és mindenkiben lángot gyújt, aki felé tartja a gyutacsot.

„Isten igéje elsősorban esemény. Bennünk, velünk, értünk történik, él és éltet. Az élő Ige ereje képes megváltoztatni e világ realitásait, és bennünket Isten valóságába helyezni, megnyitva az üdvösség kapuját”

– írta Balog Zoltán református püspök az élő Igéről, melyet a református egyház a 2024-es évben ünnepel. A Révkomáromi Református Egyházközség ez alkalomból meghirdette az egynapos böjtöt.

„Gyakorlatban több módja lehet. A teljesség igénye nélkül: lehet félnapos, egész napos, amikor az étkezésre vagy szórakozásra szánt időt imádsággal töltjük el. 2024 az élő Ige éve. Imádkozhatunk az élő IGE erejéért, bizonyságtevőkért, igehirdetőkért,hogy az Ige, az Isten beszéde adjon világosságot a világban ebben a forrongó időszakban. Imádkozhatunk politikai vezetőkért Európában, egyházi vezetőkért, egyházunkért, a Magyarországi Református Egyházért”

– jelzik a közösségi médiában. És imádkozhatunk a mindennapi örömeinkért is. Azért, hogy mindig van miért hálát adnunk. Azért, hogy olyan ajándékok egész tárházával lát el bennünket az Isten, amelyek nélkül talán élni sem tudnánk. Az élő Ige azt jelenti, hogy a bennünk elvetett magok életre kelnek, növekednek, virágba borulnak. Vegyünk hát magunkhoz minél több ilyen magok – Igét –, hogy minden nap virágesőre ébredjünk!

fotó: a szerző

(a képek illusztrációk)