Csak a fiatalabbak kedvéért írom le, hogy a piaci árusokat nevezték régen kofáknak, akik hangos szóval kínálták portékájukat az arra járóknak. Mivel többen is kiabáltak egyszerre, és általában igyekeztek egymást túlharsogni, általában már messziről hallatszott a piaci lárma.
Petőfi Sándornak 1848 áprilisában valamiért ez a hasonlat jutott eszébe a közéleti eseményeket szemlélve, és ennek hangot is adott Megint beszélünk s csak beszélünk…című versében:
„Megint beszélünk s csak beszélünk,
A nyelv mozog s a kéz pihen;
Azt akarják, hogy Magyarország
Inkább kofa, mint hős legyen.”
Az azóta eltelt 176 év alatt gyakran előfordult ugyanez, de ma sem kell érte a tévét bekapcsolnunk, hogy tanúi lehessünk ilyesminek. Most múlt el az egyik választás, amikor mindenki úgy kínálgatta magát és programját, mintha a világ vége következne be, ha nem ő lesz a nyertes. Most meg már gőzerővel készül mindenki az EP felé. Természetesen rosszindulatú lenne azt feltételezni, hogy mindenki demagóg, és mindenkinek csak az a célja, hogy valahogy a hatalom közelébe kerülhessen.
Akadnak kivételek, mindig van, akit a közösség szolgálata ösztönöz, vagy szeretne valamin tényleg változtatni, ami szerinte- és talán mások szerint sem jó. Valljuk, be, hogy ők vannak kevesebben. Ez részint a társadalmi berendezkedés és a politikai kultúra hiánya is, mert tájainkon egy-egy politikai pozíció egyúttal egzisztenciális emelkedést is jelent, így pedig nehéz szétválasztani az önös érdeket a valódi tenni akarástól.
Azt is érdemes megnézni, hogy olyanok, akik 10, 20 esetleg 30 éve vannak a politikában, és nem egyszer voltak döntéshozó helyzetben is, azok mit tudnak most ígérni? Amit nem tettek meg miniszterelnökként, miniszterként, államtitkárként évek alatt, most mit fognak másképp csinálni mondjuk Brüsszelben? Főleg hatalom híján…Jókai Mór Erdély aranykora című regényében valahogy így fogalmaz: szánalomra méltó az az ember, aki míg állt, gyenge volt, és a most akar erős lenni, amikor már fekszik.
Ez világos logika és érdemes elgondolkodni rajta. Mert a szavak csak szavak, de azért van az embernek értelme, hogy gondolkodjon és emlékezzen. Aki tehetett volna valamit, de nem tett, most mégis azt mondja, hogy ő majd megmutatja, az csak piaci kofa…A hősök másutt vannak.
Fotó: pixabay