Az emberek napjainkban szinte „halálos iramban” sietnek és rohannak előre, mintha egy jelenet erejéig Vin Diesellel és társaival versenyeznének az autópályán, ahol minden másodperc számít.

Ez a fajta rohanás azonban nem csupán a munkahelyen és az utakon, hanem az élet minden területén jelen van, veszélyeztetve ezzel nem csak a saját, de mások életét is, hiszen ez a „száguldás” életveszélyes helyzeteket teremt. Az emberek az időért küzdenek, és közben nem törődnek mások biztonságával.

Régen – még pár évtizeddel ezelőtt is – nem volt jellemző ez a szintű rohanás és stressz a mindennapokban. Az emberek mentalitása megváltozott, és a sietség vált az életük egyik meghatározó részévé. Az emberek mindig is igyekeztek a határidők előtt végezni a feladataikkal, de a mai világban ez a fajta rohanás és stressz túllépte a korábbi szinteket. A technológiai fejlődés – különösen az internet térhódítása –  új dimenziókat nyitott meg az információk és kommunikáció terén. Bár ez sok előnnyel jár, egyúttal növelte az elvárásokat és a nyomást az emberekkel szemben. Azonnal elérhetővé váltak az információk és a kapcsolattartás lehetőségei, ami azt eredményezte, hogy az embereknek úgy tűnik, mintha mindig „elérhetőeknek” kellene lenniük, bármikor és bárhol.

Az autóvezetés terén is egyre nyilvánvalóbbá válik ez a fajta rohanás és sietség. Az emberek az időhiány miatt gyakran veszélyes manővereket hajtanak végre az utakon, hogy minél előbb „célba érjenek”. Veszélyes előzéseket, gyorsítási versenyeket látunk, miközben az autópályákon és városi utakon is túl sokan telefonálnak vagy üzeneteket írnak vezetés közben. Az ilyen felelőtlen viselkedés nemcsak az adott sofőr életét veszélyezteti, hanem másokét is, akik védtelenül kerülhetnek a rohanó és figyelmetlen vezető útjába.

Az emberek rohannak, mert félnek a következményektől. Attól tartanak, hogy ha nem sietnek, lemaradnak, vagy nem lesz idejük megfelelően reagálni egy adott helyzetben. A folyamatosan zajló életünkben úgy érezzük, mintha mindig több dolgot kellene megtennünk rövidebb idő alatt. Ez az életmód azonban komoly árat követel az emberektől, mind fizikailag, mind mentálisan.

Az egészségügyi szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek az életmódunk negatív hatásaira. A folyamatos stressz és rohanás hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. Például szív- és érrendszeri betegségekhez, alvásproblémákhoz, emésztési zavarokhoz, valamint mentális egészségügyi problémákhoz is.

Az idővel való versengés nem csupán egyéni szinten, hanem társadalmi és környezeti szinten is káros hatásokkal jár. Fontos lenne tehát, hogy tudatosan lassítsunk, és újraértékeljük az életünk prioritásait, hogy elkerüljük a túlzott stresszt és rohanást, valamint, hogy újra megtaláljuk az egyensúlyt az életünkben.

Fotó: pixabay