A végsőkig hajszolt ember sorsa


Radnóti legyengült állapotban volt, egy villanyoszlopnak dőlve ült a betonon. Magányosnak tűnt, cipője elhasználódott, jegygyűrűje már nem ékesítette ujját. Éhségét próbálta csillapítani, fáradt testét felerősíteni, így szerelmének zálogát átadta egy munkaszolgálatos társának. Ha az információim helyesek, Radnóti életének utolsó pillanatait ismerhettük meg az imént.

Maradék erejével 1944. október 31-én megírta a líratörténelem egyik legmeghatározóbb költeményét, a Razglednica (4)-et. A rövidke iromány sértetlenül maradt fenn a nagy mocsok ellenére, amely Radnóti végnapjait jellemezte: vér, sár, emberi aljasság, a pusztulás pillanata. Olvasván költeményét fojtogat egy érzés: megsimogat a halál, a túlvilág különös illata terjeng, rémisztő gondolatok kerítenek hatalmába, és az egzisztenciális kérdés: vajon megérezzük-e a vég befejező akkordját?

1909. május 5-én született Radnóti Miklós, akinek származása magában hordozta tragikus sorsát: 1944-ben a szeptemberi visszavonuláskor gyalogmenetben hajtották nyugatra, útközben Abda környékén agyonlőtték. Holttestét, kabátja zsebében utolsó verseivel, az abdai tömegsírban találták meg.

Radnóti Miklós
fotó: wikipédia

Tarkólövés, így végzed hát te is

Van-e helye szemérmességnek egy korcs világban? Az a Radnóti, aki elbűvölt Bájolójával, akinél az eső összemossa a szíveket, aki azt kívánta, hogy teste majd kis országában süppedjen el, és a parkban megízlelt csókokról álmodozott, egy gödörben végezte.

„Hisz bűnösök vagyunk mi“, és milyen igaza van! Fehér bottal járó sötét lelkek vagyunk.

Kb. 170cm hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs. Tarkópikkely baloldalán belövés, fejtetőnél kilövés. Hajzat világos barna, felső fogsorban elöl hiányos fogazat, alul 1-1 sárga korona. Tarkón fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal. Jegyzet: Radnóczi (Radnóti) Miklós költő Budapest, Pozsonyi út 1-4. sz. lakosra valló személyi adatok, arcképes igazolvánnyal.“

A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel datáljuk vissza, a rothadás fokát, a ruházat állapotát a talajviszonyokkal hozva összefüggésbe. A halálozás időpontját 1944 őszére kellett megállapítani. A lövések általában hátulról előrehaladó irányúak (tarkó-arc), voltak azonban ellenkező irányú lövések is. A bűncselekmény 22 egyén életének erőszakos módon való kioltásában állott”

– összesített orvosi vélemény. (Bori notesz, abdai dokumentumok. Helikon. 2017.) Vajon Radnóti fölött is elhangzott a → Der springt noch auf ←? Sárral kevert vér száradt fülén? Vagy tán az ő vérétől lett vörös e táj?

Bucsa
fotó: wikipédia

Mikor a halál a Földön jár

…és kijött egy másik ló, egy tűzvörös, és a rajta ülőnek megadatott, hogy elvegye a békességet a földről … És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt.“ (Jelenések könyve)

Én sosem gondoltam volna, hogy a nácizmus, a tömeggyilkosságok, vagy a fegyverek ropogása majd egyszer ismét a mindennapok részévé válik, fel sem merült bennem, de még a legelevenebb rémálmomban sem gondoltam volna, hogy katonák haláltusáját, civilek vérével festett utcákat látok majd a mindennapjaimban.

Hogy majd ülök a laptopom előtt, és egy riportban végignézem, ahogy tömegsírt tárnak fel valahol, a nem is oly messzi Ukrajnában. Hogy autók helyett, fekete zsákok sorakoznak majd az utakon, pórázon vezetett kutyák helyett, megkötözött embereket látni. Hogy ölni, fájdalmat okozni, halálra kínozni, erőszakolni egyes emberek szerint helyénvaló lesz. A tetteket majd letagadják, az áldozatokat meghazudtolják, és a béke nevében fognak ölni. Azt sem hittem volna, hogy 2022-ben nácikat keresnek majd a Kijev melletti Bucsában, hogy a helyieket a házaik előtt megkötözik, közvetlen közelről fejbe lövik, a nemzetvezető pedig csupán zsurnalizmusnak nevezi a tömeggyilkosságot.

fotó: wikipédia