Nem is gondoltam volna, hogy a nonverbális – azaz nem beszéd általi – kommunikációnak mára jelentős szakirodalma van.  Érthetően, hisz az emberi közlés nem egész 30 százaléka történik verbális úton, a többi az arc, szem, fej, kéz, láb, tehát a test által. Ha úgy tetszik, testbeszéd útján.

No de miért is mondom ezt?  Egy lelkiségi jegyzetben olvastam, hogy igaz a régi mondás, miszerint az első benyomás tartós benyomás. Ezt alátámasztandó, a jegyzetíró egy kommunikációs szakértő szavait idézi: „Hét másodperced van arra, hogy jó benyomást tégy valakire. Amint belépsz, a szavaid és a nonverbális jelzéseid meghatározzák, milyennek látnak mások. “

A szakértő szerint, például az üzleti életben ez a kritikus első hét másodperc eldöntheti, hogy megnyered-e a vevőt, vagy sikerül-e megegyezésre jutnod egy feszült tárgyalásban. Magabiztos vagy? Nyugodt? Őszinte? Örülsz, hogy ott lehetsz? Ebben az első hét másodpercben apró jelekből megmutatkozik a hozzáállásod.

Visszatérve a kommunikációs szakértő gondolatmenetéhez, szerinte az emberek – még ha nem is tudatosan – azonnal reagálnak arckifejezésünkre, gesztusainkra, testtartásunkra és a belőlünk sugárzó erőre Ugyanígy hat rájuk a hangunk, a hangszínünk és a hanghordozásunk is. Természetesen a megjelenésünk, a viselkedésünk és a hozzáállásunk nagyon sokat számít.

A jegyzetíró Henry Ward Beecher szavaival zárja rövid elmélkedését: „Vannak emberek, akik olyan sugárzóak, olyan felüdítőek, olyan kedvesek, olyan örömtelik, hogy a jelenlétükben ösztönösen jól érezzük magunkat. Ha belépnek egy szobába, az olyan, mintha világító lámpát hoznának be. “

Milyen jó is lenne, ha emberekkel való találkozásaink során szavainkból, nonverbális jelzéseinkből rólunk is kiderülne hét másodperc alatt, hogy őszinték, megbízhatók, jellemesek, gerincesek vagyunk. Avagy hazugok, megbízhatatlanok, jellemtelenek vagyunk.

fotó: pixabay