Mindkét miniszterelnök azt nehezményezte, hogy 2024. március 1-én az Antalyai Diplomáciai Fórumon (ADF) Szíjjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter is megbeszélést folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével. Donald Tusk lengyel kormányfő 2024. március 4-én Vilniusban adott hangot nemtetszésének, amit Ingrida Šimonytė, litván miniszterelnök is megerősített. ,,A pozsonyi és a budapesti kollégák ismét bebizonyították, hogy bizonyos kérdésekben túlságosan eltérőek a nézeteink”- jelentette ki Tusk.

Nehéz megítélni, hogy Szlovákiának mik a szándékai, a magyar külpolitikát azonban nem bonyolult megérteni, elég csak a svéd NATO-csatlakozás körüli színjátékra gondolni. Szlovákia viszont Csehország és Lengyelország szomszédságában nem igazán járhatja ugyanazt az utat, mint Budapest, nem beszélve arról, hogy itthon komoly ellenzéki erővel is számolnia kell a Fico-kormánynak. A legfontosabb azonban a biztonság kérdése, hogy NATO- tagországként miért jó azt az egységet bontogatni, amely egyedül képes megvédeni az adott államot egy esetleges agressziótól. Sem Magyarország, sem pedig Szlovákia katonai ereje nem elegendő arra, hogy egy komolyabb hatalom támadását önerőből elhárítsa. A lengyelek és litvánok jól tudják, hogy mit jelent Oroszország szomszédsága, ezért érthető a két ország állaspontja. Aki pedig abban bízik, hogy egy terjeszkedni akaró nagyhatalom megígéri a békét, valószínűleg kihagyta a történelemórákat.

Forrás: tasr, hvg

Fotó: fb