Még ma is sok katolikus család kéri házuk, lakásuk megszentelését, amely legtöbbször vízkereszt ünnepéhez kapcsolódik. Papjaink szívesen tesznek eleget azok kérésének, akik minden évben fontosnak tartják hajlékuk megáldását. A ház- vagy lakásszentelés természetesen az év minden időszakában lehetséges, nemcsak vízkereszt ünnepe alkalmából.
Nemrégiben a harmincas éveinek elején járó ismerősömmel találkoztam, aki boldogan újságolta, hogy mostanában költöztek be a szüleik hathatós támogatásával elkészült új családi házukba. Mint mondta, tartottak is egy szép házavató ünnepséget szülők, testvérek, barátok részvételével, előtte azonban megkérték a plébános urat, szentelje és áldja meg a családi otthonukat, hogy ne érje őket semmi baj, majd hozzátette, hogy ez már családi hagyomány, mert a szüleik is minden évben vízkeresztkor megszenteltetik a lakóházukat. Találkozásunk végén arra kért, hogy alkalmasint látogassam meg őket családi fészkükben.
Megütötte a fülemet, hogy a fiatalember mintha csak azért kérte volna a házszentelést, hogy ezáltal védve legyenek minden bajtól. Gondolom, nincs egyedül, hiszen sokan hasonló megfontolásból hívnak papot házat, lakást szentelni. Csakhogy egyet tudatosítaniuk kell, mégpedig azt, hogy a házszentelés nem jelent házbiztosítást. Nem szándékozom a biztosítótársaságoknak reklámot csapni, de mindenképpen ajánlatos az új házra, lakásra a megszentelésén kívül biztosítást is kötni vagyoni kár ellen.
Rövid időn belül éltem is a fiatal ismerősöm kedves invitálásával. Mit mondjak, nem győztem eleget dicsérni a modernül berendezett takaros kis családi házukat, amelyben vendéglátóm és felesége sorra megmutatták az ízlésesen berendezett szobákat, a legkorszerűbb háztartási gépekkel felszerelt konyhájukat, és bepillantást nyerhettem a tisztaságtól ragyogó fürdőszobájukba is.
Búcsúzáskor tapintatosan megjegyeztem kedves vendéglátóimnak, hogy ha már megszenteltették a családi házukat, helyet kaphatott volna benne mondjuk egy szép művészi kivitelű kereszt vagy feszület is. Azt a meglepő választ kaptam tőlük, hogy ma már nem szokás szobafalra keresztet vagy szentképet helyezni, de ettől függetlenük ők hívők, igaz, hogy templomba viszont nem járnak.
Manapság már templomba se nagyon szokás járni, főleg a fiatalabb nemzedék körében – gondoltam magamban.
Felvetődik a kérdés, hogy sokan valóban csak azért ragaszkodnak a házuk, lakásuk megszenteléséhez, hogy a hajlékukat ne érje anyagi kár? Ennél sokkal fontosabb, hogy a lelküket se érje kár, amihez minimum rendszeres imára, misehallgatásra és a szentségek vételére lenne szükség.
Bodzsár Gyula
Fotó: pixabay