Mindenkiről mindent szabad mondani. Le lehet írni. Üldözhet a televízió. Hazugságokat terjeszthetnek rólad a megmondó emberek. Hazudhatnak az újságírók. Rugdoshatják az ajtódat, bemehetnek a házadba is. Megkérdezhetik – hiába nem vagy közszereplő – miért van autód vagy lakásod? Bekapcsolt kamerával, hang-felvevőkkel követhetnek. És közlik veled, hogy most mindent kitálalnak rólad. Majd meglátod, mi lesz ebből, tönkreteszünk – el is mondják.

Neked meg nem marad más, mint elviselni. A jogász azt mondja, hagyjuk inkább, mert csak oda-vissza jönnek majd a levelek meg a cikkek…

És mennyire érvényes ez a közszereplőkre. Egyikük mondta nekem az elmúlt napokban: sokat, nagyon sokat kell elviselnünk. De ez benne van a pakliban, ha az ember politikus. Olykor elviselhetetlen. Néha azt gondolom, jobb lenne az egészet otthagyni.

Az újságírók azt mondják, ha nincs szenzáció, nincs újság. Az egyik újságban olvasom, hogy ők csak az igazságot keresik. Amúgy egy – nem akarom szennylapnak nevezni – istentelen, embertelen újságról van szó…

A legtöbb igazság a leggyakrabban azoknál van, akik fizetik az újság működését. A leggyakoribb esetben az oligarchák, akiknek nem probléma néhány tízezer euróval támogatni a “független” újságokat és a még “függetlenebb újságírókat”.

Több százezres támogatásból nem nehéz ellenséget kreálni bárkiből. S ahogy tudjuk, a százszor ismételt hazugság igazsággá válik.

Most is lehet látni, milyen a társadalom: a közösségi médiában egyesek sajnálják, hogy a miniszterelnök, sajnos nem halt meg. Sajnálkoznak, hogy “célt tévesztett” a golyó. Mások nevetős hangulatjeleket tesznek.

Félreértés ne essék! Nem azt állítom, hogy az újságok vagy az újságírók tehetnek a merényletről. Hanem azt akarom mondani, hogy sokan odáig süllyedtek, hogy semmi sem marad számukra szent. A lájkvadászat a lényeg. Más nem számít. Éppen ezért tisztelet és hála a becsületes újságíróknak!

Vagy a politikai kultúra. Erről talán kár is beszélni, mindenki láthatja, hallhatja. Vitaműsorok olyan szinten, hogy nem lehet nézni. Politikusoknak nevezett valakik, akik nem tudnak uralkodni magukon. Akik legszívesebben kiátkoznák még a világból is az ellenfelet, mert ellenségnek tartják.

“Olykor beszélgettünk a politikáról. Ő Amerika-barát, én meg oroszpárti vagyok” – mondja a tettes szomszédja.

Az elkövető Efata címen könyvet írt a “cigányokról és a romákról”, ahogy megjelenik a könyv fedőlapján. A könyv leírása a következő: Soha nem volt még annyi szemtelen cigány Európában, mint manapság. De jól látják és tudják, hogyan használják ki az egyes országok szociális rendszereit. Az állam nem oldja meg a problémát, csak legelészik rajta. Százezer szlovákiai cigány áll sorba a fehérek kegyeiért, de ők ezt nem mondják… Legyünk velük szemben szigorúak és igazságosak…

A tettesnek verseskötetei is megjelentek. Íme, egy versrészlet tőle (fordítás):

Nem sírok

Már nem sírok az élet fölött,

már nem sírok a sérelem fölött,

már nem sírok a béklyók miatt, a halottak miatt, már senki és semmi fölött nem hullatom könnyeim. 

Olyan férfivá váltam, aki visszaüt. Magamért. De másokért is. Már nem sírok. És hogy elértem, amit akartam, ezért hullanak most könnyeim.

Bugár Béla véleményét már olvashattuk: “Már korábban említettem, hogy ez a gyűlöletpolitika, ami most folyik – amihez az újságírók és az ellenzék is nagyban hozzájárultak –, valahol robbanni fog. Itt az első jel. Ha én valakivel nem értek egyet, az még nem azt jelenti, hogy gyűlölnöm kell. Legalább néha beleolvashatnának a Bibliába, ami a szeretetről szól, nem a gyűlöletről. Nagyon sajnálom a történteket és a miniszterelnök úrnak mihamarabbi gyógyulást kívánok!”

Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor üzenetében barátjának nevezte Robert Fico miniszterelnököt: „Mély megdöbbentéssel értesültem a Robert Fico barátomat ért szörnyű támadásról. Imádkozunk a mielőbbi felépüléséért.”

Szörnyű bűncselekménynek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfő a szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merényletet. Zuzana Čaputová szlovák államfőnek a következő táviratot küldte:

Tisztelt Elnök-asszony! Megrökönyödéssel értesültem a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merényletről. Erre a szörnyű bűncselekményre nem lehet semmilyen mentség.

Robert Ficót bátor és lélekben erős embernek ismerem. Nagyon remélem, hogy ezek a tulajdonságai segítik majd őt abban, hogy ezt a nehéz helyzetet is kiállja. Kérem, tolmácsolja neki őszinte támogatásom szavait, valamint a mielőbbi és teljes felépüléséhez fűzött őszinte jókívánságaimat.

fotó: flickr