2023-ban az Európai Unióban a 25 és 29 év közötti lakosok 3,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy 14 éves korában kielégítetlen iskolai szükségletekkel rendelkezett, vagyis nem tudta beszerezni a szükséges tankönyveket vagy alapvető iskolaszereket. Minél idősebbek voltak a válaszadók, annál magasabb rátát mértek: a 30 és 34 év közöttieknél 4,2 százalékos, a 35 és 44 év közöttieknél 4,4 százalékos, a 45 és 59 év közöttieknél pedig 5,7 százalékos arányt jegyeztek fel.

Szlovákiában (6,4%) a 25 és 29 év közötti válaszadók esetében csaknem az uniós átlag dupláját tette ki ez a ráta. Országunkban fordított tendencia figyelhető meg: minél fiatalabbak voltak a válaszadók, annál magasabb volt azoknak az aránya, akik tinédzserként hiányt szenvedtek az iskolai szükségletek terén. Országunkban a 30 és 34 év közöttiek esetében 5,1 százalékos, a 35 és 44 év közöttieknél 3,7 százalékos rátát mértek. Ez alól csak az 45 és 59 év közöttiek jelentettek kivételt, esetükben 5,6 százalékos arányt mértek.

A 25 és 29 év közöttiek körében az EU-n belül Bulgáriában (14,3%), Litvániában (11,6%) és Romániában (7,3%) küzdöttek a legtöbben saját bevallásuk alapján kielégítetlen iskolai szükségletekkel 14 éves korukban. Szlovákiában jegyezték fel a negyedik legmagasabb rátát. Ezzel szemben Finnországban (0,2%), Svédországban (0,3%), Csehországban (0,5%), Szlovéniában (0,5%) és Franciaországban (1,2%) csupán a fiatalok töredékét érintette a probléma.

E tekintetben mély a szakadék a visegrádi országok között: Szlovákiában (6,4%) és Magyarországon (6,1%) bőven meghaladta az uniós átlagot ez a ráta, míg Lengyelországban (1,8%) és Csehországban (0,5%) messze elmaradt az EU-átlagtól a mutató értéke.

fotó: pexels