Cikksorozatunkban megnézzük, hogy áll a szlovák és a magyar gazdaság, és milyen a munkaerőpiaci, valamint a társadalmi helyzet a két országban.
Íme néhány alapvető demográfiai mutató. 2024 elején az Eurostat adatai szerint csaknem 9 585 ezer lakosa volt országunknak, míg Magyarországon 9 585 ezer ember élt. Országunkban tavaly 42,4 év volt a medián életkor, 2,1 évvel alacsonyabb, mint az uniós átlag. Magyarországon 44,2 év volt ez az életkor. Országunkban az időskori függőségi ráta 27% százalékon állt a tavalyi évben, míg a szomszédos országban 31,6 százalékot mértek. Ez a népesség elöregedésének mérésére alkalmazott jelzőszám, amely a 65 év felettiek 15 és 64 év közöttiekre jutó arányát mutatja. A születéskor várható élettartam Magyarországon 76,9 év, míg Szlovákiában 78,1 év volt. Országunk lakosai tehát egy kicsivel tovább élnek, és Magyarországon több idős jut az aktív korúakra.
Azt is összevetettük, hogy áll a két ország makrogazdasági szempontból. 2023-ban Magyarországon 28 700 euró, Szlovákiában pedig 27 400 euró volt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), vásárlóerő-paritáson (pps) kifejezve. A tavalyi évben a szlovák statisztikai hivatal adatai alapján 4,9 százalékon állt országunkban a GDP-arányos államháztartási hiány, míg a KSH adatai szerint Magyarországon 6,7 százalékos rátát mértek. A GDP-arányos államadósság Szlovákiában 56 százalékot, míg Magyarországon 73,5 százalékot tett ki 2023-ban.
A tavalyi évben országunkban a lakosok 17,6 százaléka, míg Magyarországon 19,7 százalékuk volt kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának. Szomszédunkban tehát magasabb volt ez a ráta, ugyanakkor országunkban jelentősebb mértékben romlott a helyzet az elmúlt három évben. Szlovákiában a 18 év alattiak 25,3 százalékát fenyegette a szegénység, míg Magyarországon 24,4 százalékos rátát mértek.
Országunkban a tavalyi évben az Eurostat adatai szerint a 65 év alattiak 4,6 százaléka élt alacsony munkaintenzitású háztartásban, Magyarországon (4,9%) némileg magasabb volt a mutató értéke. A szlovákiaiak 5,8 százalékának otthonában beázott a tető vagy nedvesek, penészesek voltak a falak. Magyarországon több mint kétszer magasabb volt ez a ráta, a lakosok 12,6 százaléka élt szegényes lakhatási körülmények között. Szlovákiában a népesség csaknem harmada (30,5%) élt túlzsúfolt otthonokban, míg Magyarországon mindössze 15,6 százalékuk. Országunkban a lakosok 8,1 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a házát vagy lakását, míg Magyarországon 7,1 százalékuk fázott télen az otthonában.
Cikksorozatunk következő részében a munkaerőpiaci helyzettel foglalkozunk. Megtudhatják, hol okoz nagyobb gondot a munkanélküliség, milyen a minimálbér és az átlagkereset a két országban, mekkora a bérszakadék a nemek között és milyenek a fiatalok munkaerőpiaci kilátásai.
kép: Pexels