2023-ban az Európai Unióban átlagosan a népesség 18,5 százaléka minősült szubjektíven szegénynek. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők esetében 28,8 százalékos, a középfokú végzettségűeknél 18,5 százalékos, a diplomásoknál pedig 9,4 százalékos rátát mértek, derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból.

Szlovákiában a lakosok 29,4 százaléka érezte magát szegénynek, ez a harmadik legmagasabb arány az unión belül. Országunkban az alacsonyan képzettek több mint fele (58,4%), a középszintű végzettségűek csaknem harmada (29,5%) és a diplomások 15,2 százaléka volt szubjektíven szegény.

A teljes népesség körében Görögországban (67,1%), Bulgáriában (32,9%), Szlovákiában (29,4%), Romániában (27,3%) és Lettországban (24,8%) volt a legmagasabb a magukat szegénynek vallók aránya. Ezzel szemben Luxemburgban (5,9%), Finnországban (7%), Hollandiában (7,1%), Svédországban (8,2%) és Németországban (9,3%) érintette a lakosság legalacsonyabb hányadát ez a probléma.

A visegrádi országok közül Szlovákia mellett Magyarországon (21,8%) is meghaladta az uniós átlag szintjét ez az arány. Régiónkon belül Csehországban (12,3%) alakult a legalacsonyabb szinten a mutató értéke, Lengyelországban 15,8 százalékos rátát mértek.

A szubjektív szegénység azt mutatja, hogyan értékelik a saját anyagi helyzetüket a lakosok. Az értékelés figyelembe veszi a háztartások anyagi jóléti helyzetét, beleértve a jövedelmet, a kiadásokat, az adósságokat és a vagyont.

fotó: pexels