Európában a 18 év feletti népesség körülbelül 35-45%-a magasvérnyomás betegségben szenved. A magasvérnyomásos betegek száma 1990 és 2019 között megduplázódott. Annak ellenére, hogy népbetegségnek számít, sokan nem veszik elég komolyan. Emellett a vezető halálokok dobogóján szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek. Ebben a cikkben megismerkedünk a magasvérnyomás szervezetünkre való hatásaival, amit orvostanhallgatóként rendkívül fontosnak tartok.

Definíció szerint a magasvérnyomás a szisztolés (≥ 140 mmHg), a diasztolés (≥ 90 mmHg) vagy mindkét érték tartós emelkedését jelenti. A betegség gyakrabban fordul elő férfiaknál és túlsúlyos egyéneknél. Két csoportra osztható: elsődleges, amire a legtöbb ember gondolni szokott, és másodlagos, ami egyéb betegségek miatt alakul ki.

A betegség számtalan változást okoz a szervezetünkben. Első sorban természetesen a szív az, ami ezt érzékeli. Keményebben kell pumpálnia ahhoz, hogy a nagyobb nyomás ellen dolgozzon. Emiatt idővel a szívizom megvastagszik, ami szívelégtelenséghez vezethet.

Az erek szintén megsínylik ezt a betegséget. Faluk merevebb és vastagabb lesz, ami növeli az érelmeszesedés kockázatát. Károsodásuk miatt az általuk ellátott szervek is sérülni fognak, hiszen nem tudják megfelelő mértékben ellátni őket vérrel. Ez a veséknél veseelégtelenséget, az agynál pedig demenciát is okozhat. Az agyunkban levő erek károsodása növeli a stroke kockázatát is. A retina kis erei is sérülhetnek, ami először homályos látást, később pedig komolyabb látáskárosodást okozhat.

Ezek a változások fokozatosan alakulnak ki, és gyakran évekig tünetmentesek. Ha nem tartjuk kordában a magas vérnyomást, a betegség „csendben” súlyos károsodásokat okoz. A cukorbetegséghez hasonlóan ezt a betegséget is sokan a szőnyeg alá próbálják söpörni, hiszen nem okoz eleinte panaszokat. Pedig a probléma korai felismerése és kezelése sokkal hatékonyabb lehet. Életmódbeli változtatásokkal és esetleges gyógyszeres kezeléssel jól kordában tartható ez a betegség.

fotó: Freepik