Friss adatok érkeztek a korai iskolaelhagyók arányáról. Magyarországon szomorú képet mutatnak a számok, Szlovákiában jelentősen jobb a helyzet. Régiónkon belül Lengyelország végzett a legkedvezőbb helyen a rangsorban.

Az Európai Unióban 2023-ban 9,5 százalékot tett ki a 18 és 24 év közötti korai iskolaelhagyók aránya. 2013 (11,8%) óta csökkent ez a ráta az EU-ban. A tavalyi évben több férfi (11,3%) hagyta ott idejekorán az oktatási rendszert, mint ahány nő (7,7%). Az uniós tagállamok célkitűzései között szerepel, hogy ezt a rátát 2030-ra 9 százalék alá csökkentsék – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) nemrégiben közzétett jelentéséből.

Tavaly az uniós tagállamok közül Romániában (16,6%), Spanyolországban (13,7%), Németországban (12,8%) és Magyarországon (11,6%) volt a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya. Ezzel szemben Horvátországban (2%), Görögországban és Lengyelországban (mindkettő 3,7%), valamint Írországban (4%) is öt százalék alatt alakult a mutató értéke. 

2013 óta 15 uniós tagállamban javult a helyzet ezen a téren, Portugáliában (-10,9 százalékpont), Spanyolországban (-9,9% szp.) és Máltán (-7,1% szp.) jegyezték fel a legjelentősebb mértékű csökkenést. Ezzel szemben egy évtized alatt Németországban (+3 szp.), Dániában (+2,2 szp.) és Szlovéniában (+1,5 szp.) nőtt a legnagyobb mértékben ez a ráta.

2023-ban 16 uniós tagállam teljesítette a 2030-as célkitűzést, a visegrádi országok közül mindössze Magyarországon haladta meg a 9 százalékot a korai iskolaelhagyók aránya. Szlovákia és Csehország (mindkettő 6,4%) bőven az uniós átlag alatt végzett a rangsorban, régiónkon belül Lengyelországban (3,7%) jegyezték fel a legkedvezőbb adatokat.

A korai iskolaelhagyás növeli a munkanélküliség, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatát.  

fotó: pexels