Az oktatás terén kevésbé, a munkanélküliség és foglalkoztatottság szempontjából viszont iszonyatosan mély a szakadék a keleti és a nyugati országrész között. Mutatjuk a szomorú számokat.

Cikksorozatunk korábbi részében megnéztük, melyik régióban élnek a legtöbben, hol jelent a legnagyobb problémát a kivándorlás és mennyire mély a regionális szakadék az egészség és a várható élettartam terén Szlovákiában. Most azt vizsgáljuk, hol a legmagasabb a diplomások aránya, mennyire nehezen tudnak elhelyezkedni a frissdiplomások és milyen a munkaerőpiaci helyzet az ország egyes részein.

2023-ban az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) Régiók 2024 elnevezésű friss kiadványában szereplő adatok szerint a 25 és 64 év közöttiek több mint fele (51,2%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel Pozsony megyében. Közép-Szlovákiában 26,5 százalékos, Kelet-Szlovákiában pedig 25,4 százalékos rátát mértek. Országunkon belül Nyugat-Szlovákiában (24,2%) volt a legalacsonyabb ez a ráta. A fővárosban és környékén tehát hozzávetőlegesen kétszer magasabb volt a diplomások aránya, mint az ország többi részén. Pozsony megyében mindössze 2,2 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik csak alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, míg Kelet-Szlovákiában (10,7%) a népesség több mint tizede tartozott ebbe a kategóriába.

A vizsgált évben országunkon belül Nyugat-Szlovákiában tudtak a legkönnyebben elhelyezkedni a frissen végzettek a munkaerőpiacon, 90,3 százalékuk tartozott a foglalkoztatottak körébe. Még Pozsony megyében (87,7%) is alacsonyabb volt egy hajszálnyival ez a ráta. Kelet-Szlovákiában ezzel szemben mindössze 81 százalékos rátát mértek.

2023-ban a 20 és 64 év közti férfiak és a nők foglalkoztatottsága is Pozsony megyében (mindkettő 85,8%) volt a legmagasabb, míg Kelet-Szlovákiában (férfiak: 77,5%, nők: 65,7%) a legalacsonyabb. Nyugat Szlovákiában a férfiak 83,1 százaléka, míg a nők 77,4 százaléka volt foglalkoztatott, Közép-Szlovákiában pedig a férfiak 81,2 százalékának, míg a nők 74,9 százalékának volt állása. Az ország túlnyomó részén tehát még mindig mély a nemek közti szakadék.

A munkanélküliség terén is a keleti országrészben volt a legsiralmasabb a helyzet: a 15 és 74 év közöttiek 10,4 százaléka volt állástalan, 7,2 százalékuk régóta nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ebben a régióban a fiatalok 18,9 százaléka nem dolgozott. Ezzel szemben Pozsony megyében mindössze 2,3 százalékos munkanélküliségi rátát mértek, a tartósan állástalanok aránya pedig csupán 1,3 százalék volt. Nyugat-Szlovákiában is viszonylag kedvező volt a helyzet: az aktív korú lakosok 3,6 százaléka volt munkanélküli, csupán 1,8 százalékuk tartósan, a fiataloknál (7,4%) már némileg magasabb arányt mértek. Közép-Szlovákiában kedvezőtlenebb képet mutattak a számok, de közel sem volt annyira rossz a helyzet, mint keleten. 5,9 százalékos munkanélküliséget mértek, a lakosok 4,1 százaléka volt tartósan állástalan, valamint a fiatalok 9,1 százaléka nem tudott elhelyezkedni.

Cikksorozatunk következő részében megnézzük, mennyire mély a szakadék gazdasági szempontból Szlovákia egyes régiói között.

fotó: pexels