Cikksorozatunk előző részeiben azt vizsgáltuk, milyen a gazdasági, demográfiai és munkaerőpiaci helyzet, mekkora a szakadék a nemek között, mennyire költséges és biztonságos a közlekedés, valamint, hogy Szlovákiában vagy Magyarországon olcsóbbak-e az ingatlanok. Most megnézzük, mennyire bíznak a lakosok az igazságszolgáltatási rendszerben, milyen a sajtószabadság helyzete és mennyire korrupt a két ország.

Szlovákia 2023-ban a 47. helyen végzett a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe alapján összeállított világranglistán, a 2022-es évhez viszonyítva egy helyet javított. Országunk 54 pontot ért el a maximálisan megszerezhető 100-ból. A Transparency International Slovensko ugyanakkor már figyelmeztetett arra, hogy az idei évben jelentősen ronthatja pozícióját az ország a Fico-kormány által véghez vitt intézkedések miatt. Magyarország a múlt évben a 76. helyen végzett a rangsorban, 42 ponttal, a szomszédos ország már évek óta siralmas helyezéseket ér el ranglistán.

2023-ban a szlovákiaiak 34 százaléka tartotta függetlennek, vagy nagyjából függetlennek az igazságszolgáltatási rendszert, míg Magyarországon a lakosok 35 százaléka vélekedett így. Országunkban 2022 és 2023 között 9 százalékponttal emelkedett az igazságszolgáltatási rendszerben bízó lakosok aránya, míg Magyarországon 8 százalékpontos csökkenést jegyeztek fel. Szlovákiában ezek a számok is főként az előző kormányok munkájának eredményeit tükrözik, hiszen a Fico-kormány csak ősszel alakult meg.

A tavalyi évben a szlovákiai lakosok 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy megbízik az Európai Parlamentben, míg Magyarországon 54 százalékos rátát mértek. Mindkét országban csökkent ez az arány a 2022-es adatokhoz viszonyítva, országunkban 4 százalékponttal, szomszédunkban pedig 7 százalékponttal esett vissza a bizalom.

2024-ben Szlovákia12 helyet rontva a 29. helyre esett vissza a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet sajtószabadság-ranglistáján. A 180 államot tartalmazó listán Magyarország a 67. helyen szerepel, az unión belül a harmadik legrosszabb helyen végzett. A sajtószabadság helyzete tehát egyik országban sem túl fényes.

2023-ban országunkban a lakosok 3,4 százaléka tett bejelentést arról, hogy bűncselekményt, erőszakot vagy vandalizmust észlelt a környékén. Magyarországon ennél magasabb, 6,1 százalékos arányt mutattak ki, ami még mindig elmarad az uniós átlagtól (10%). Országunk tehát ebből a szempontból jó eredményt ért el.

Cikksorozatunk következő részében megnézzük, hogy áll a két ország az oktatás terén, hol magasabb a diplomások aránya és mennyire képzik magukat a lakosok felnőtt korukban.

fotó: pexels