Szlovákiában vagy Magyarországon termelnek több hulladékot a lakosok? Hogy áll a két ország az újrahasznosítás és a megújuló energiaforrások terén? Mennyit költenek az államok a környezetvédelemre? Mutatjuk a számokat.
Cikksorozatunk előző részeiben azt vizsgáltuk, milyen a gazdasági, demográfiai és munkaerőpiaci helyzet, mekkora a szakadék a nemek között, mennyire költséges és biztonságos a közlekedés, hol olcsóbbak az ingatlanok, valamint mennyire korrupt Magyarország és Szlovákia és hogy áll az oktatás terén. Most megnézzük, milyen eredményeket ért el a két ország környezetvédelmi szempontból.
2022-ben Szlovákiában 106 kilogrammot tett ki az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége, ebből fejenként 65 kilogramm szemetet a háztartások termeltek. Magyarországon (84 kg) némileg alacsonyabb volt ez a mennyiség, ebből 60 kilogramm volt a háztartási élelmiszer-hulladék. A vizsgált évben egyébként Szlovákiában fejenként 478 kg, Magyarországon pedig 406 kg kommunális hulladék keletkezett.
Az újrahasznosítás terén ugyanakkor jobban teljesít Szlovákia, 2022-ben országunkban a települési hulladék csaknem felét (49,5%), míg Magyarországon mindössze 32,8 százalékát dolgozták fel. 2021-ben Szlovákiában a műanyag csomagolási hulladék 60,2 százalékát hasznosították újra, Magyarországra vonatkozóan 2020-as a legfrissebb elérhető adat, mindössze 24,9 százalékos rátát jegyeztek fel.
2022-ben egyébként a környezetvédelmi adók az összes adóbevétel 7,1 százalékát tették ki Szlovákiában, míg Magyarországon 5,4 százalékos rátát mutattak ki. A vizsgált évben eSzlovákiában a teljes állami kiadások 0,8 százalékát fordították a környezetvédelemre, míg Magyarországon csupán 0,6 százalékot tett ki a mutató értéke.
2024 első negyedévében éves viszonylatban 20 uniós tagállamban csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, Szlovákiában 4,2 százalékos, míg Magyarországon 4,5 százalékos visszaesést jegyeztek fel. 2022-ben Magyarországon az egy főre vetített karbonlábnyom 5,6 tonna szén-dioxid volt, míg Szlovákiában 5,5 tonna.
2022-ben Szlovákiában 17,5 százalékot tett ki a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya. Magyarországon 15,2 százalékos arányt mértek. A közlekedés területén országunkban mindössze 8,9 százalékos részarányt jegyeztek fel, míg Magyarországon 7,8 százalékos rátát. A hűtéshez és fűtéshez felhasznált teljes bruttó energia megújuló forrásokból előállított részaránya Szlovákiában 19,9 százalékot, míg szomszédunkban 20,4 százalékot tett ki.
Cikksorozatunk utolsó részében azt vizsgáljuk majd, hogy milyen az egészségügyi rendszer a két országban és milyen betegségekkel küzdenek leginkább a lakosok.
fotó: pexels