Országunkban továbbra is mély a nemek közti szakadék, a felsővezetői posztok mindössze negyedét töltik be nők. Magyarországon ennél is szomorúbb a helyzet, csupán felsővezetők tizede nő.

2023-ban az Európai Unióban átlagosan a felsővezetők 33,8 százaléka volt nő. 2013 (17,5%) óta, vagyis egy évtized alatt csaknem a duplájára emelkedett ez a ráta, derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) nemrégiben közzétett adataiból.

Szlovákiában továbbra is nehéz áttörni az úgynevezett “üvegplafont”, országunkban mindössze a felsővezetők negyede (25%) nő. Az elmúlt években ráadásul romlott a helyzet országunkban: 2022-ben még 30,3 százalékos rátát mértek, tehát 2023-ra 5,3 százalékponttal csökkent ez az arány. 2018 óta nem volt ilyen alacsony a mutató értéke.

Egyetlen uniós tagállamban sem érte el az 50 százalékot ez a ráta. Franciaországban (46,1%), Olaszországban (43%), Dániában (41,4%) és Hollandiában (41%) volt a legkedvezőbb a helyzet ezen a téren. Ezzel szemben Cipruson (8,2%), Magyarországon (10,5%) és Észtországban (12%) volt a legnagyobb a nemek közti egyenlőtlenség a felsővezetői pozíciók betöltése terén.

Régiónkon belül tehát Lengyelországban (27,2%) tudtak elhelyezkedni a legmagasabb arányban a nők a vezető pozíciókban. Ezzel szemben Magyarországon töltötték be a legalacsonyabb arányban nők a menedzseri posztokat. Csehországban 23,1 százalékos, míg Szlovákiában 25 százalékos rátát jegyeztek fel.

fotó: pexels