HOMOR ISTVÁN és a csodával felérő fény


Homor István (Pásztó, 1849. augusztus 5. – Szeged, 1934. február 14.), a szegedi főreáliskola igazgatója. Wilhelm Conrad Röntgen felfedezése után körülbelül három és fél hónappal, 1895-ben mutatta be saját röntgen-felvételét a Dugonics Társaságban. A bemutatott felvétel az egyik tanítványa kezének csontjait ábrázolta, és ezt egy közönséges fényképlemezen rögzítették.

Röntgen maga 1895. november 8-án este kezdte meg kísérleteit. A katódsugárcsövet vastag fekete kartonnal vette körül, hogy mindenféle fényt kizárjon. A sugár útjába egy bárium-platinocianiddal bevont papírlapot helyezett, és a sötét szobában figyelte meg, ahogy a papírlap fluoreszkálni kezdett. Még akkor is világított, amikor már két méter távolságban volt a csőtől. Ezután Röntgen különböző tárgyakat helyezett a sugár útjába, mint például vékony réz és alumínium lemezeket, majd fényképezőlemezen rögzítette a képet. Megállapította, hogy a láthatatlan sugarak áthatolnak az anyagokon, és azok különböző mértékben nyelik el ezeket. Röntgen további kísérletekkel bebizonyította, hogy a sugarak egyenes vonalban terjednek.

Az orvosi alkalmazás lehetőségeit felismerve, Homor István hamarosan felesége kezéről készítette el az első emberi röntgenfelvételt, csak hat héttel Röntgen alapvető felfedezését követően. A képen jól láthatók voltak a csontok és a hús részletei, sőt még az asszony gyűrűje is kivehető volt.

Az eredmények híre gyorsan terjedt a tudóstársadalomban. Még azelőtt, hogy Röntgen nyilvános előadást tartott volna, Wartha Vince műegyetemi professzor közreadta a felfedezés hírét a Természettudományi Közlönyben. Klupathy Jenő fizikaprofesszor illusztrálta a cikket, egy másik karon, Eötvös Loránd kezét mutatva be.

Szegeden Homor István 1896. január 18-án készítette először felvételét a főreáliskola fizika szertárában. Mindez fantasztikus gyorsasággal történt, hiszen Röntgen csak január 23-án tartotta meg első nyilvános előadását. A röntgentechnika elterjedése az országban is gyors volt, és már 1896 végére az ország első röntgen laboratóriumát állították fel Nagyváradon. Károly József Iréneusz, az iskola vezetője, szintén felismerte a gyógyászati alkalmazás lehetőségeit.

Az áttörő felfedezésért Conrad Röntgen 1901-ben fizikai Nobel-díjat kapott, ez volt az első ilyen díj a fizika területén.

Fotó: Wikipedia, Facebook