2023-ban az Európai Unióban átlagosan 20,8 százalékos túlképzettségi rátát mértek. Ez azokra a foglalkoztatottakra vonatkozik, akik az állampolgárságuk szerinti uniós tagállamban dolgoztak. Csaknem kétszer magasabb (39,4%) volt ez a ráta a nem uniós polgárok körében. Az állampolgárságuktól eltérő EU-tagállamokban dolgozó uniós polgárok 31,3 százaléka végzett olyan munkát, amely nem igényelt olyan magas szintű végzettséget, mint amivel rendelkezett.

Az EU-tagállamok közül Spanyolországban (34,4%), Görögországban (31,3%), Cipruson (27,5%) és Írországban (26,1%) volt a legmagasabb az állampolgárságuk szerinti országban dolgozók túlképzettségi rátája. Ezzel szemben Luxemburgban (4,3%), Dániában (11,9%), Csehországban (12%) Svédországban (12,3%) és Máltán (12,6%) jegyezték fel a legalacsonyabb rátát.

Szlovákiában a szlovákiai foglalkoztatottak több mint ötöde (22,7%) volt túlképzett, uniós viszonylatban országunkban mérték a hatodik legmagasabb arányt. A többi visegrádi ország az EU-átlag alatt végzett a rangsorban: Lengyelországban 19,6 százalékos, Magyarországon 15,8 százalékos, Csehországban pedig 12 százalékos rátát mértek.

Az unión kívüli országokból érkező foglalkoztatottak túlképzettségi rátája Görögországban (69,6%), Olaszországban (64,1%) és Spanyolországban (56%) volt a legmagasabb. A más EU-tagállamokban dolgozó uniós állampolgárok esetében Olaszországban (45,1%), Cipruson (43,1%) és Spanyolországban (42,3%) mérték a legmagasabb arányt.

Fotó: pexels