A mosoly összehozza az embereket, közösségeket teremt, boldogsággal, jó kedvvel tölt el mindenkit, ráadásul egészséges fizikális változásokat is előidézhet az emberi szervezetben: erősíti az immunrendszert, fokozza az energiát, csökkenti a fájdalmat, s nem mellékesen pompás stresszoldó. Fentebbi információ kiváltképp hasznos mindazoknak, akiket éppen felettébb nyugtalanítanak a különböző helyeken érzett fájdalmaik, az időközönként jelentkező rosszullétek, a különféle betegségek előjelei, tünetei. Ilyen esetekben szinte már az is áldásnak hat, ha az egészségi állapotában megromlott, gyakran kétségbeesett páciens olyan orvosra talál, aki már a legelső pillanattól mosolyog, tekintete őszinteséget, bátorítást sugároz. 

B.Sc. Vasi Anita, a kínai orvoslással foglalkozó doktornő sokak szívébe belopta már magát közvetlenségével, bizalmat árasztó személyiségével és hatásos kezeléseivel, pedig gyógyító eszköze elsősorban a tű, mely szónak csak a kiejtésétől is többen félve húzódnak össze.

Fiatal, üde, egygyermekes édesanya, aki szenvedéllyel mesél munkájáról. Gyermekkori álma volt, hogy orvos legyen, hogy életét mások egészségének megőrzésének, visszaadásának szentelje? 

Anyai ágon a nagyszüleim mindig foglalkoztak gyógynövényekkel, nagypapám méhészkedett is, nagyon sokat tanultam tőlük. Már gyermekkoromban is szerettem a masszázsokat, családom nagy örömére. Papámnak voltak orvosi könyvei, egészen fiatalon bújtam őket. Igaz, tanulmányaimat más irányban kezdtem: előbb közgazdasági, majd jogi pályára készültem; nagy is volt szüleim meglepetése, mikor bejelentettem, hogy mindezt hátrahagyva a gyógyítást, azon belül is a kínai orvoslást tűzöm zászlómra. Gyógymasszőrként kezdtem, de fejlődni akartam, még többet tanulni és tudni, kerestem a lehetőségeket, így kerültem aztán a Heilongjiangi Orvostudományi Egyetem akupunktúra-manuálterapeuta szakára.

Miért a keleti tudomány, miért a kínai orvoslás?

Az fogott meg a kínai orvoslásban, és talán mondhatjuk úgy is, hogy a nyugati ellenében, hogy távol-keleten egységként kezelik az emberi testet. Nincs úgy széttagolva az egészségügy, mint idehaza, ahol minden egyes tünetnek különféle szakorvosai, szakrendelői vannak. A kínai gyógyászat hisz abban, hogy a beteg szervezetet egységében kell gyógyítani, hiszen azt már idehaza is rengetegen tudják, hogy minden mindennel összefügg, komplexen kell hát a páciens panaszaira tekinteni, azokat kezelni. Nemcsak a szervrendszert kezeli megfelelően ez a fajta orvoslás, hanem ugyanakkor az érzelmekkel és a gondolatokkal is foglalkozik. Öt évet tanultam egyetemen, ebből az első négyet Budapesten, a SOTE-n, tanulmányaimat aztán Kínában, az akupunktúra és sok más gyógyítás bölcsőjében, őshazájában, az ottani egyetemen fejeztem be, sok gyakorlatot is ott szereztem meg. Az egész kínai orvostudomány, a hozzá kapcsolódó filozófia autentikusan csak ott, a helyszínen sajátítható el, úgyhogy nagyon örültem, hogy lehetőségem nyílt kijutni, első kézből, a kínai professzoroktól elsajátítani a tudást. Nagyon tetszett, hogy két, párhuzamos síkon folyt az oktatás: egyszerre foglalkoztunk az úgynevezett nyugati orvostudománnyal és a kínai orvoslással, gyógyítással. Sokszor előfordul, hogy az emberek szinte misztikusnak látják a kínai orvostudományt, pedig ott ugyanúgy léteznek és működnek az egyes szakosodások, ugyanúgy, sokszor ugyanolyan kivizsgálásokat végeznek, küldik a pácienst röntgenre, műtenek, a szülészet is nagyon sok mindenben megegyezik. Viszont hatalmas hangsúlyt fektetnek a diagnosztizálásra, a legmegfelelőbb kórkép felállítására, hisznek benne és alkalmazzák a több ezer éves múltra visszatekintő módszereket, valamint óriási szakértelemmel készítik a gyógyszereiket, melyek valóban hatásosak, és fontos megemlíteni, hogy csak természetes hatóanyagokat tartalmaznak.

Hogy áll Önhöz a hazai orvos-szakma?

Tudnak rólam, ismerik a tevékenységemet. Nem egy esetben előfordult már, hogy mindkét Komáromból hozzám utalták pácienseiket neves doktorok. Ez leginkább a covid időszakában sűrűsödött meg, amikor a nyugati orvostudomány már tanácstalanul állt különféle tünetet előtt. Egy teljesen új vírustörzsről beszélhetünk, melynek meglepően széles körben voltak tünetei, nem is szólva a post covid traumákról.

Kell-e hinni a kínai gyógymódokban ahhoz, hogy hatásosak legyenek?

Nem a hiten alapszanak az általam nyújtott kezelések, hanem az emberi szervezeten, az abban áramló energiákon. Nem kell vallani, de még csak ismerni sem azokat a vallásokat, filozófiai ágakat, melyek szorosan kapcsolódnak például az akupunktúrához. A pozitív gondolat viszont mindenképp hasznos tud lenni, ám ez igazából az élet minden egyéb területére is igaz, nemcsak az egészségmegőrzésre. Ha a páciens nem a betegségre koncentrál, hanem a gyógyulásra, sokkal gyorsabban haladunk, ilyen esetekben előbb tudunk elérni pozitív változásokat. Akinek viszont segítettünk, még ha úgy is érkezett a rendelőbe, hogy pironkodva megjegyezte, eljött, mert javasolták, de nem igazán tud hinni benne, amint elmúltak a fájdalmai, amint könnyebbek, élhetőbbek lettek a mindennapjai, automatikusan hinni kezdett benne. 

Vannak olyan helyzetek, amikor nem javasolja az akupunktúrát?

Ahogyan más, idehaza ismertebb kezeléseknél is igaz, megfázásos, lázas, gyulladásos állapotban nem fogadunk betegeket. Ugyanez a helyzet az erősen vérzékeny páciensekre is. Bőrgyógyászati problémákkal inkább ezzel foglalkozó szakorvosokat ajánlok, valamint magasabb szintű csont-, illetve ízületi kopásoknál, amikor már csak a kollagén injekciók és a műtét segítenének, ott már én sem tudok csodát tenni. Onkológiai esetekkel nem foglalkozom, kivételt képez az ezen betegségek utáni rehabilitáció. Várandós édesanyáknak nem javaslom, mivel bizonyos idő után az akupunktúrás kezelés akár be is indíthatja a szülést. Szintén szakorvost javaslok olyan visszér problémával küzdő pácienseknek, akiknek tünetei már előrehaladottak, ahol már érsebészeti beavatkozás szükséges.

Milyen betegségekkel, tünetekkel fordulhatnak Önhöz?

Mozgásszervi, ízületi, neurológiai panaszokkal, betegségekkel, belgyógyászati, gasztroenterológiai, bizonyos nőgyógyászati megbetegedésekkel, keringési zavarokkal, allergiával, alvászavarral, kimerültséggel, fájdalom szindrómával, betegségmegelőzéssel és rehabilitáció esetén.

Akupunktúra, tuina, moxaterápia, köpölyözés és reflexológia kezelések elérhetőek a rendelőben. Néhány ezek közül ismert lehet az olvasóknak, de inkább fejtsük ki bővebben, mit is jelentenek. 

A tuina speciális kínai orvosi masszázst jelent, elsősorban rehabilitációs kezelés. A köpölyözés leginkább mozgásszervi problémáknál nagyon jó, illetve bizonyos női panaszokra is kiválóan alkalmazható. A klasszikus, hevíthető üvegburát használjuk, nem alkalmazunk másfajta technikát e célra, csak azt, amit Kínában is. A moxálás szintén segédeszközzel történik, ami egy ürömfüvet tartalmazó henger, alakja miatt moxaszivarnak is nevezik. Melegítésre szolgál, elsősorban a testfelületbe beszúrt tűt hevítjük vele, ezáltal még komplexebb eredményt érhetünk el. Ahol már nem segít csak a tű, illetve a masszázs, például vállproblémáknál, ott tud nagyon hatásos lenni a moxa, valamint a védelmi rendszer – a kínai orvoslás ugyanis nem az immunrendszer kifejezést használja, a védelmi rendszer összetettebb ennél – erősítésére, bizonyos pontokat melegítve, főként azokban az időszakokban, amikor a megfázásos, influenzás tünetek gyakrabban jelentkeznek.

Leggyakrabban akupunktúrát alkalmaz. Nem ismeretlen számunkra idehaza ez a kifejezés, tudjuk, hogy tű beszúrásokkal érnek el eredményeket, de attól tartok, sokunknál itt meg is áll a tudomány, pedig rengeteg kérdést felvet a téma. Például, hogy hova szúrják a tűket, hova nem? Mi alapján döntik el, hova történjen beszúrás? Hány tű kerül egy kezelés során a bőrünk alá? Milyen mélyre? Járnak fájdalommal, vérzéssel ezek a szúrások? Mennyi ideig tart egy-egy kezelés? Mi történik a szervezetben, miközben az orvos akupunktúrát alkalmaz?

A testen belül 72 meridiánvonalon kering a csí. Az energetikai, vagy akupunktúrás pontok saját feladatkörrel, szép számmal megtalálhatók a meridiánvonalak mentén. Ismert 12 fővezeték (meridián), melyek a test mindkét oldalán az ujjaktól indulva eleinte a felszínen, majd a mélyben futnak. Minden vezeték kapcsolatba hozható valamelyik szervvel, így egy általánosnak mondott fájdalom az értők számára a meridián mentén található belső szerv bajára hívhatja fel a figyelmet.  Azt szoktam mondani, hogy olyan ez, mint amikor behangolunk egy hangszert, ami kívülről lehet gyönyörű, hibátlan, belülről mégsem úgy szól, ahogy kellene, míg a hangolás meg nem történik. Több száz pont van a meridián-vonalakon, ahová, diagnózistól függően beszúrjuk a tűket. Léteznek kisebb, körülbelül ötcentis darabok, illetve nagyobbak is. Kevés olyan rész van az emberi testen, ahová nem lehet tűt szúrni. Bármilyen meglepő is, bár a talp tele van reflexiós pontokkal, az akupunktúra csak egyet használ ebből. A tűk számától nem kell megijedni, bőven száz alatt maradunk. Fájdalom? Nos, érzékenységgel mindenképpen jár, ám vannak olyan pontok, melyeket szinte nem is éreznek a páciensek, többször szólok nekik, hogy hat-nyolc tű már a helyén van, ők pedig meglepődnek, mert semmit nem éreztek közben. Vannak olyan pontok, melyeknél kell, hogy eltávolításkor bepirosodjék a bőr vagy egy-két csepp vér távozzék, ebből látjuk, hogy jól reagál a szervezet, de többnyire vérzés nélkül megy végbe a kezelés. Az akupunktúra lényege, hogy a keletkezett diszharmóniát ismét harmóniává változtassuk, hogy egyensúlyba hozzuk a szervezetet. Éppen ezért a pontkombinációk megfelelő ismerete elengedhetetlen ebben a gyógyászatban. Ahol hiány van, ott fel kell tölteni, ahol többlet van, el kell venni. Ahol tűz jellegű a probléma, ott hűtünk, fordított esetben melegítünk. Ha egyensúlyba kerülnek az energiák a szervezeten belül, elindul az öngyógyító folyamat. A tű beszúrásával megnyomjuk a start gombot: beindul a szervek közötti áramlás, az energiafeltöltődés. Fontos azt is tudni, melyik szervnek mire van kihatása, hiszen például a fülzúgás hátterében veseproblémák vannak. Fő energiavezetőnk pont a vese, sok probléma vezethető vissza erre a szervre.

Konkrét kórtörténettel érkeznek a páciensek, vagy előfordul, hogy valaki csak nem érzi jól magát, de a helyben megszokott szakorvos helyett inkább ide érkezik „szerencsét próbálni”?

Mindkét eset előfordul, előbbi annyiból jobb, hogy ott már vannak vizsgálati eredmények, így tudom, merre érdemes tapogatóznom. Ám minden esetben saját diagnózis felállításával kezdem. Már azt is figyelem, mikor belép a páciens: nézem a mozgását, járását, figyelem a kommunikációját, testtartását, és mindig megvizsgálom a nyelvét, mert ez a szervünk rendkívül sok mindent el tud árulni az egészségi állapotunkról.

Körülbelül két hetes várakozási idő után kerülhet a beteg a doktornő elé. Heti négy napban reggeltől estig dolgozik, ami minden bizonnyal nagyon megterhelő, pláne, hogy sokszor találkozik nehéz, fájdalmas, szomorú esetekkel. Mi ad erőt naponta a folytatáshoz?

Egyrészt a tudat, hogy megvan a képességem, hogy segítsek. Sokszor előfordul, például fájdalmakkor, migrénes betegeknél, hogy már az első kezelés után elégedetten, fájdalommentesen, mosolyogva távoznak. Leírhatatlan az örömük, a hálájuk. Amit azonban mindenképp megemlítenék, ami nekem a legtöbb erőt adja, hogy számomra a hivatásom nem munka, hanem már-már szenvedély: nagyon szeretem csinálni, ez az én igazi utam!

Kalmár Csaba

fotók: Prezmeczky Péter