2023-ban az EU-ban a 14 éves korukban rossz anyagi körülmények között élő 25 és 59 év közöttiek 20 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának. Ezzel szemben mindössze 12,4 százalékos rátát mutattak ki azoknál, akik korábban tinédzserként olyan háztartásban éltek, ahol nem voltak jelentősebb anyagi problémák, derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból.

Szlovákiában ennél is mélyebb volt a szakadék: a 14 éves korukban szegénységben élők 20,2 százalékát fenyegette a szegénység. Azok körében, akik fiatal korukban jónak értékelték a háztartásuk anyagi helyzetét, csupán 10,4 százalékos rátát mértek.

Az uniós tagállamok közül Bulgáriában (48,1%), Romániában (42,1%), Olaszországban (34%) és Görögországban (26,1%) volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik gyermekkorukban rossz anyagi körülmények között éltek, és felnőttként is a szegénység által veszélyeztetettek csoportjába tartoztak. Ezzel szemben Dániában (8,5%) és Csehországban (9,5%) alakult a legalacsonyabb szinten a mutató értéke. Egyébként Dánia volt az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol a gyermekként jó anyagi körülmények között élő lakosokat felnőttként magasabb arányban fenyegette a szegénység, mint azokat, akik szegény családban nőttek fel.

A visegrádi országok közül a tinédzserként pénzügyi problémákkal küzdőket felnőttként Szlovákiában (20,2%) és Magyarországon (20%) fenyegette a legmagasabb arányban a szegénység. Lengyelországban (16,1%) már némileg kedvezőbb volt a helyzet, Csehországban pedig csupán 9,5 százalékos rátát jegyeztek fel. A jó anyagi körülmények közül származó lakosok Lengyelországban (11,9%) küzdöttek a legmagasabb arányban anyagi problémákkal felnőtt korukban, de Szlovákiában (10,4%) is meghaladta a tíz százalékot a mutató értéke. Magyarországon 7,5 százalékos, Csehországban pedig 6,2 százalékos arányt mértek.

fotó: Pexels