A húsevő baktériumok nyomában


A médiában sokszor hallani bizonyos „húsevő baktériumokról”, amelyek kifejezetten jól hangzanak hatásvadász címként. Sokan nem tudják azonban, hogy ez a baktérium viszonylag gyakori, és egyáltalán nem a húsevés a legfőbb profilja. Ismerjük meg jobban a Streptococcus pygoenes-t, a bakteriális torokgyulladás leggyakoribb okozóját.

A S. pyogenes gömb alakú baktérium, általában párosával összetapadva élnek. A könnyebb fertőzés érdekében kifejlesztettek egy sor taktikát. Ilyen például a hialuronsav tok, amely kívülről borítja. Ez védi őket az immunrendszerrel szemben, és rejtekhelyet is ad nekik a szervezetünkben. Emiatt képesek súlyosabb, egész testet megbetegítő fertőzéseket létrehozni. Képes különböző méreganyagokat termelni, amelyek az úgynevezett húsevő hatásért felelősek.

Milyen betegségeket okoznak?

Az általa okozott leggyakoribb megbetegedés a torokgyulladás, ami a mandulákat is érinti. Tünetei hasonlóak a vírusok által okozott formához. A különbség a lepedékes hártya, ami a mandulákat és a nyelvet is érintheti. Ez bakteriális eredetre utal, és antibiotikummal kezelendő. Vírusos fertőzés esetén azonban az antibiotikum nem hatékony, mivel nem javít a betegségen. A torokgyulladást követő 1-2 napban testszerte megjelenő piros kiütések skarlátra utalhatnak, ami egy szövődmény. Ez körülbelül egy hét alatt elmúlik a bőr lehámlása után.

A S. pyogenes egyéb bőrbetegségeket is tud okozni. Ezek általában gennyképződéssel járó kórképek. Ilyen az orbánc és az ótvar, amik a bőr felszínes rétegeit érintik. A cellulitisz már mélyebbre hatol, a bőr alatti szövet gyulladását is okozza. Emellett jellemző tünet a láz és hidegrázás is.

Ha a baktérium ennél is mélyebb rétegekbe jut, akkor nekrotizáló fasciitis, vagyis lágyszövetfertőzés alakulhat ki. Történhet ez apró vágás, égés, hólyagos vírusfertőzés nyomán. Fontos kiemelni, hogy ez egy rendkívül ritka állapot! A fertőzés a zsírszöveteket és az izmokat is érinti, amelyek gyulladásos folyamatok mellett elhalnak. Ezen tünetek miatt kapta a baktérium a „húsevő” jelzőt.

A fertőzés óránként akár centimétereket is terjedhet, ezért sürgősen ellátást igényel. Kezelése nemcsak gyógyszerekkel, hanem sebészi beavatkozással is történik.

A Streptococcus pyogenes tehát valóban veszélyes baktérium, de az esetek túlnyomó többségében csupán torokgyulladást okoz. A „húsevő baktérium” elnevezés emiatt túlzó, olyan, mintha egy kisebb zúzódást próbálnánk törésként eladni.

Fontos megértenünk, hogy a „húsevő” jelzők gyakran a ritkább, de súlyos lefolyású esetekre reflektálnak, és nem mutatják meg a baktérium valós gyakoriságát vagy átlagos viselkedését. Ezért érdemes az ilyen figyelemfelkeltő kifejezések mögé látni.

fotó: Freepik