A cukorbetegség (diabétesz) napjaink egyik leggyakoribb betegségévé nőtte ki magát. Ez egy olyan krónikus betegségcsoport, amit a vércukorszint magas szintjével lehet jellemezni. A legtöbben tudják, hogy az egészségtelen életmód vezethet a kialakulásához, illetve gyermekkorban is előjöhet. Ám számos más tényező is szerepet játszhat a kialakulásában.

Az I-es típusú cukorbetegség általában fiatal korban alakul ki. Ennek okát általában homály fed. Egyes kutatások olyan autoimmun folyamatra világítanak rá, ahol a test vírusos fertőzés után összekeveri a kórokozót a saját sejtjeivel. Ehhez a jelenséghez genetikai hajlandóság is szükséges. Ezt a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei bánják, amitől képtelen lesz az inzulin nevű hormon termelésére, és ezáltal a vércukorszint szabályozására.

Sokkal gyakoribb azonban a II-es típusú forma, ami főként felnőtteknél jelentkezik. Az elhízás és az egészségtelen életmód miatt azonban egyre fiatalabbaknál is előfordul ez a betegség. Hátterében az inzulinrezisztencia áll, amikor a sejtjeink nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Ennek a kikerülésére a hasnyálmirigy egyre több és több hormont termel, végül kifárad. A kezelése történhet gyógyszeresen is, de a leghatékonyabban életmódváltással kezelhető.

A III-as típusú, úgynevezett gesztációs diabétesz terhesség alatt alakul ki, és általában a szülést követően meg is szűnik. Sajnos ezeknél a nőknél jelentősen megnövekedik a kockázata a II-es típusú diabétesz későbbi kialakulásának.

A fenti tényezőkön kívül számos más oka is lehet a cukorbetegségnek. Súlyos hasnyálmirigy gyulladást követően is kialakulhat, illetve egyéb hormonális betegségek következménye is lehet. Mellékvesekéreg-elégtelenség esetén a cukorháztartás zavarai is jelentkezni fognak. Hormontermelő tumorok miatt is kialakulhat, illetve egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet. Sokszor genetikai szindrómákhoz is köthető, ilyen például a Down-szindróma.

Bármilyen oka legyen is, a cukorbetegség minden típusában kulcsfontosságú a korai felismerés és a megfelelő kezelés. Így csökkenthető igazán a hosszútávú szövődmények kockázata.

Fotó: Freepik