Az írás időszerűségét az adja, hogy hazánkban, és világszerte is a cukorbetegség nagyon elterjedt, ” népbetegségről” beszélünk. A cukorbetegség anyagcsere zavar, a szénhidrátok lebontása nem elégséges, mivel az ehhez szükséges inzulin a hasnyálmirigyben nem képződig elégségesen, ill.az inzulin képződik is, de nem fejtheti ki kellően a szénhidrátok lebontását, mivel ún. inzulinrezisztencia alakul ki. A cukorbetegségnél másodlagosan érintett a vérzsírok és fehérjék anyagcseréje is, amely fokozza a betegség szövődményeinek bonyolultságát. A betegség előfordulásánál gondolni kell az örökletes halmozódási tényezőre is.
A cukorbetegségnek két típusát ismerjük, az egyik az 1-es típusú cukorbetegség – gyermekkori vagy fiatal egyének autoimmun megbetegedése, a másik a 2-es típusú cukorbetegség – felnőttkori megbetegedés. Tudjuk, hogy a cukorbetegség megjelenhet a terhesség időszakában is, de manifesztálódat/ megjelenhet/bizonyos gyógyszerek pl. az ún. szteroid gyógyszerek alkalmazásakor is, melyeket más betegségek kezelésénél alkalmazzuk.
Az 1- es típusú cukorbetegség a gyermekkori, fiatal gyermekek autoimmun betegége. A beteg immunrendszere káros antitesteket képez a hasnyálmirigy inzulinképző sejtjei ellen és azok elpusztulnak. Ez okozza, hogy megszűnik az inzulin hormon képződése, ezért a betegnél állandó inzulin pótlás szükséges, rendszeres injekciós adagolással.
Ma már ún. inzulinpumpával is adagolható az inzulin- a vércukorszint értéke szerint a készülék adagolja a megfelelő inzulin mennyiséget. A betegség kezelésében szükséges a következetes diéta betartása és a rendszeres testmozgás. Így egyben a kezeléssel a betegnek esélye van a teljes életre. A kezelő orvos kötelessége a gyermek szüleit a nagyobb gyermekeket személyesen felvilágosítani a betegség összes akut- és hosszútávú szövődményeiről, annak lehetséges megelőzéséről, kezeléséről. Az apró cukorbeteg gyermek állandó szülői, óvodai segítő személy felügyeletét igényli. Ezek a felügyelő személyek lényegesen javítják a cukorbeteg gyermekek testi, lelki fejlődésük biztonságát.
A 2- es típusú cukorbetegség a felnőttkor betegsége. A legyakoribb cukorbetegség. Akkor fejlődik ki, amikor már nagyon fokozott az inzulinrezisztencia és ezt súlyosbítja a hasnyálmirigy kimerülése a fokozott inzulin termeléssel. A 2- es típusú cukorbeteg hasnyálmirigye kevesebb inzulint termel. A betegség gyakoribb a 40- 45 év feletti felnőtteknél, az elhízott egyéneknél és a betegség nagyobb családi halmozódásánál. A kezelésben a beteg sokat tehet a testsúlyt csökkentő diétával, rendszeres testedzéssel. Általában szükséges a szájon keresztül adagolt gyógyszeres kezelés, de néha szükséges az inzulin kezelés is.
A kezelőorvosnak mindig figyelmeztetni kell a beteget a kezelés következetes betartására, ezzel is óvjuk a beteget a betegség szövődményeinek lassúbb, későbbi kifejlődésétől, ezek leggyakrabban az alsó végtagok károsodása, a szemek- látás romlása, vesekárosodás és az esetleges veseelégtelenség kifejlődése. Ezek a szövődmények lényeges rontják a beteg életminőségét és megrövidíthetik az életét. Minden cukorbetegnek ajánlott a rendszeres cukorszintmérés és egy vércukornaplóban bejegyezni a mérési értékeket. A vércukornapló megmutatja a kezelőorvosnak a betegség dinamikáját és ez alapján az orvos célirányosan módosíthatja a kezelést.
Szívleljük meg, a cukorbetegség egy életen át tartó betegség. Megfelelő életvitelünkkel, az orvosi ajánlások, a kezelés betartásával lényegesen javíthatjuk életminőségünket, életünk tartalmasságát. Megéri!
fotó: pixabay