Képzeljük el, hogy gyanútlanul gombázunk. Tekintetünkkel a földet pásztázzuk. Az erdőt járva régi fosztók és bányák mellett haladunk el, s egyszer csak valami megcsillan a törmelékek között. Valami különleges. Valami mélykék. Egészen varázslatos kalandorálom ez, csak hát mégsem tekinthetjük annak. Hogy miért? Mert ez bizony a valóság.

Hiába hallottunk már kismillió történetet arról, hogy valaki – egy sokszorosan emlegetett „illető” –, valahol, valamikor réges-régen kincset talált, szkeptikus gondolataink nem igazán szeretnék átengedni és befogadni ezt az információt. De amint szembe találjuk magunkat egy igazi drágakővel, valamiért sokkal valóságosabbnak tűnnek a dédapák és dédmamák által terjesztett mendemondák. Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy a környéken ilyen és olyan ásványok is fellelhetők, nem bőven törődünk jelenlétükkel. De amint megérintjük a bazaltban tündöklő csodát, azonnal másképp látjuk a dolgokat.

Ilyen és hasonló érzések tükröződtek a Gömöralmágyban összegyűlt érdeklődők arcán, akik részt vettek az augusztus harmadikai emléktábla- és emlékmű-leleplezésen, melyet a község határában fellelt, rekordméretű zafírkő tiszteletére rendeztek meg. Az 1,9 centiméteres mérete alapján az egyik legnagyobb, Európában felfedezett kék zafírnak számít az említett drágakő. A mintát Oravec László, amatőr ásványkutató találta meg, aki már több, mint tíz éve foglalkozik a környék ásványkincseinek elemzésével. Az első zafírkövet 2015-ben fedezte fel.

„Az első öt évben semmilyen mintákat nem találtam, de nem adtam fel, biztattak, hogy tartsak ki, mert sikerrel fogok járni. Hosszú kutatást követően, öt év után, hál’ Istennek, elértem kitartásom gyümölcsét. Lavinaként indult meg minden. Felvettem a kapcsolatot a Comenius Egyetemmel, több ásványkutatót kerestem meg, ez pedig különböző szakcikkeket és újabbnál újabb kutatásokat eredményezett. Az első zafírt a gyönyörűsége miatt Királynak neveztem el. Sokáig tartotta pozícióját, de négy évre rá találtam egy másik mintát, az a Császár nevet viseli. A mostaninak per pillanat nincs neve, de közvélemény-kutatást tartottam, és az emberek azt javasolták, legyen Oravin, az én vezetéknevemből kifolyólag. Nagyon köszönöm nekik!” – meséli átéléssel történetét Oravec László.

A veresvágási opál mellett a zafír Szlovákia másik ismert drágaköve, melynek a legnagyobb példányait a Kárpátokon belül pontosan ezen gömöri település területén találták meg.

„A Novohrad-Nógrád Geopark szívében vagyunk, s azért oka van annak, miért figyelt fel az UNESCO is erre a területre. Igazából nincs olyan település a régióban, ahol ne lenne valamilyen geológiai érdekesség. Sokan ismerik Somoskő Bazaltorgonáját, de ugyanúgy Ajnácskő környékén is vannak nagyon érdekes vulkáni eredetű barlangok. Itt van a Békás-tó, ahol több tonna tapír és masztodon csontot találtak valamikor, s ugyanúgy itt van a zafír is. Ezt a zafírt hatalmas mélységből a bazaltmagma hozta fel, s a kutatásával nagyon sok információval gazdagodunk a Föld köpenyének kémiai és ásványtani összetételéről” – magyarázza a terület egyediségét Farsang István, a Genfi Egyetem geológusa.

Annak ellenére, hogy a jelenlévők nagy izgalommal készítették fotóikat az emlékmű mellett pózolva, tudni illik, hogy a községben nem található valódi kiállított zafír. Aki meg szeretné tekinteni Oravec László felfedezéseinek egyikét, az megteheti a Füleki Vármúzeumban, hiszen a Király elnevezésű drágakő a tárlat részét képezi.

Ha esetleg elgondolkodnánk azon, miért is számít olyan fantasztikusnak ez a nemesásvány, Farsang István átfogó jellemzését olvasva bőven meggyőződhetünk róla: „Nagyon szép, kék színű ásvány, egy alumínium-oxid. Hihetetlenül kemény, a Mohs-féle skálán kilences, ez az egyik oka, amiért egy nagyon közkedvelt drágakő. Az ajnácskői zafír érdekessége a csodálatosan gyönyörű mélykék színe.”

Az önkormányzat mérhetetlenül büszke, hogy pont községükben találtak rá erre az unikumra, viszont aggasztja őket a lehetséges következmények sora. „Kicsit félek tőle, nehogy az emberek önerőből kincskeresésre induljanak. Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy természetvédelmi terület, autóval sem lehet behajtani. Attól óva intek mindenkit, hogy holnaptól zafírkutatásba kezdjen” – tette hozzá Farkas István, Gömöralmágy polgármestere.

fotó: a szerző