Száznégy darab fáklyával és megannyi településnevet tartalmazó táblával készültek a szervezők. A Trianoni Békediktátum aláírásának 104. évfordulója alkalmából ismét meghirdették a fáklyás felvonulást Észak-Komáromból Dél-Komáromba.

Az Endresz Csoport Egyesület, a Felvidéki Értékőrzők, a Kárpátia Sport Polgári Társulás, valamint a Tolma Baranta Egyesület közös szervezésében megvalósult rendezvény – immár hagyományosan – Észak-Komáromban, a református kollégium udvarán kezdődött.

Népes közönség állta körbe a Trianoni gyűrű emlékművet, melybe Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című verse van belevésve. Ezt a költeményt Dörner György előadásában – felvételről hallgatták meg az egybegyűltek. A színész, rendező, színidirektor néhány évvel ezelőtt már tiszteletét tette e rendezvényen. Kifejtette, hogy a magyarság egységében hisz.

Ezt a nézetet vallja a rendezvény idei szónoka, Feszty Zsolt is. Felhívta a figyelmet Vörösmarty Mihályra, illetve az általa 1936-ban megírt, nemzedékeken átívelő költeményre, a Szózatra.

„És annyi balszerencse közt

Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,

Él nemzet e hazán.”

Él nemzet e hazán – hangoztatta Feszty Zsolt többször is egymás után, ízlelgetve a szavakat, szinte mantrázva. Nem titkolt szándéka volt, hogy hallgatóságát kellően feltüzelje, hogy felébressze a szunnyadó erőket, megszólaltassa a lelkiismereteket, a haza- és magyarságszeretetet.

„Lehetne ez akár Trianon-vers is, ha nem tudnánk, ki írta és mikor. Annyira időszerű, annyira tényszerű. Micsoda lángoló, jövőbe mutató szavak egy olyan költő óriástól, mint Vörösmarty. Aki – egyébként – egy rendkívül csendes, békés ember volt”

– összegezte Feszty, majd felhívta a figyelmet, hogy aki él, annak kezdenie kell magával valamit. Ahhoz, hogy kezdeni tudjon magával valamit az ember, lehetőségek kellenek. Aki él, dönthet maga felől: tervezhet, cselekedhet.

„Mi ott követük el a hibát, hogy nem terveztünk, hanem álmodoztunk. Arról, hogy jön majd egy nagyhatalom, amely megoldja a problémánkat. Arról, hogy igazságot szolgáltatnak, hogy beismerik a hibáikat. Álmodoztunk arról is, hogy egyszer majd mindent, mindent visszakapunk. 2010-ig a Trianoni döntés a sötétséget jelentette számunkra, azt sem tudtuk, egyáltalán kileshetünk-e mögüle. De 2010 jeles dátum az elszakított területek magyarsága számára. Ekkor mondta ki ugyanis a csonka Magyarország kormánya és miniszterelnöke, hogy egy a nemzet. Jogot formáltak ránk, s már csak rajtunk áll, élünk-e ezzel a joggal”

– hangoztatta a szónok. Figyelmeztetett, jó ideje eljött már az idő, amikor nem álmodozni kell, hanem cselekedni. Úgy fogalmazott, életünkben először nem bélyeg, hogy magyarok vagyunk, hanem ajándék.

„Nem elég csak Istenben hinni! Egymásban is hinnünk kell, enélkül sosem jutunk előrébb!”

– fejezte be beszédét Feszty Zsolt. Előadása után Borbély Károly református gondnok énekelt szívhez szóló dalokat, majd a Himnusz közös eléneklése után a közönség megragadta a fáklyákat, és a Tolma Baranta Egyesület vezetésével megindultak Dél-Komárom felé. A felvonuláson részt vett Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere és Forró Krisztián, a Szövetség elnöke is, aki később ünnepi beszédet mondott a Dél-komáromi Szabadság téren.

fotó: a szerző