J. D. Salinger híres regényének központjában a felnőtté válás viharában elveszett Holden Caulfield áll. Az író lenyűgözően mutatja be egy tinédzser gondolkodását, belső monológjait. Maga a megfogalmazás is sokkal inkább kelti azt az illúziót, hogy egy fiatal fiú naplóját olvassuk, nem egy könyvet. Tele szlenggel és káromkodással, Holden sokszor túlzásokba menően meséli el pár zűrös napja történetét, így kiábrándítóan valóságos betekintést engedve egy kamasz elméjébe.

Főhősünk egy depressziós, igazi meg nem értett lázadó, aki a szülői elvárások, az iskolai rendszer, a társadalmi normák és a felnőttek világában érzett képmutatás ellen küzd. Egy elit manhattani iskola, a Pencey Prep tanulója, ahol saját bevallása szerint is különcként tölti mindennapjait. Vizsgáin rendkívüli módon alulteljesít és megbukik, minek hatására úgy dönt, hogy New Yorkba utazik, így elkerülve egy találkozást és esetleges konfrontációt szüleivel.

Ezt követően az olvasók útján kísérhetik Holden-t egy érdekes, sokszor zűrzavaros utazáson, minek során a fiú különböző emberekkel találkozik és újabb tapasztalatokat szerez, az olvasók előtt pedig egy magányos, problematikus, mélyen frusztrált fiatalember portréja bontakozik ki. Unalma és kíváncsisága bárokba és hotelekbe vezeti, miközben úgy érzi, hogy egyre inkább egyedül marad a kibogozhatatlan, hamis világban, nem találja a helyét a társadalmi normák között, és nem hajlandó elfogadni a közönséges élet formáit.

A modern magány és teljes elidegenedés a regény központjává válik, amit az olvasók megfigyelhetnek Holden érdekes, csalódással záruló találkáin keresztül. Főhősünk többek között prostituáltakkal, régi iskolatársakkal és idegenekkel találkozik, az olvasók mégis azt vehetik észre, hogy Holden sehol nem találja a helyét, senkivel nem érti meg önmagát.

Úgy tűnhet, hogy az ő életében az egyetlen személy, akit igazán tud szeretni, nem más, mint a kishúga, Phoebe. A gyermek személyiségében jelenik meg az, mit főhősünk igazán fontosnak tart a világban: az őszinte igazság, az ártatlanság, a gyermeki tudatlanság, önfeledt boldogság. Holden mindenáron szeretné megóvni Phoebe-t azon képmutató világtól, amiben önmagát találja a felnövés küszöbén. Ez a védelmező attitűd kiemeli a regény tragikus elemét: egy fiatal férfi, aki próbálja megvédeni a gyermeki ártatlanságot a felnőtt világ csalóka, hamis látszataitól.

Salinger regénye bemutatja az olvasóknak a felnőtté válással járó szexuális zavarodottságot, az identitás keresését, a képmutatás elleni harcot és az emberi kapcsolatok kusza természetét. Holden küszködései és fájdalmai mély hatást gyakorolhatnak azokra, akik kezükbe veszik a Zabhegyezőt, mivel életünk során mind szembenézünk hasonló problémákkal és kérdésekkel: önmagunk megismerése, elhidegülés, a felnőtté válás buktatói, és a személyes kapcsolatok mélyebb értelme.

A Zabhegyező arra biztat minket, hogy merjünk autentikusak maradni egy olyan világban, amely tele van olyan emberekkel, akik már csak szerepeket játszanak, ahelyett, hogy önmaguk lennének.

szerző: Juhász Daisy

fotó: Flickr