Szökőnap – hová ugrik Mátyás?


Február 29, a különleges nap, mely csak ritkán tűnik fel a
naptárakban, hosszú történettel rendelkezik. A szökőév kialakulása
összefonódik az idő szorosabb követésével és a Nap év hosszával.
A szökőév bevezetésének története egészen a Római Birodalomig
nyúlik vissza, amikor is Julius Caesar vezetésével megreformálták a
naptárat.

Az új rendszer egy négyéves ciklust alkalmazott, melyben
minden negyedik évben egy extra napot, február 29-ét illesztették be,
hogy a naptári év hossza közelebb kerüljön a valós idejű Nap évéhez.
Egyes kultúrákban február 29-éhez különleges babonák és
hagyományok kapcsolódnak. Az ír néphit szerint ilyenkor a nők
szabadon kérhetik meg kezüket a férfiaktól, eltörve ezzel a
hagyományos udvariassági normákat.

Az évszázadok során számos legendás történet is kialakult ezen a napon születettek körül, akik különleges képességekkel vagy sorsfordító eseményekkel lettek az évszámok közötti ritka időszak képviselői.

A 20. században Amerikában a szökőnap kapcsán a „Leap Day
William” figura vált ismertté, aki a hagyomány szerint csak a
szökőnapon jelenik meg, hogy kiosson a gyermekeket és a fiatal
felnőtteket.

Így hát február 29. nem csupán a naptári időszámolás kuriózuma,
hanem egyúttal a különlegessége miatt is érdekes szokások és
legendák tárháza, melyek hozzájárulnak a szökőnap egyedi
hangulatához.

Fotó: pixabay, wikipédia