Aki forgatta már Hérodotosz görög történetíró A görög-perzsa háborúk című munkáját, tudja, hogy nincs ma az a hollywoodi forgatókönyvíró, aki túlszárnyalná az ókori krónikást. A színesebbnél színesebb történetekből szemelgetünk még, de most álljon itt az egyik legérdekesebb elbeszélés, hogyan lett a perzsák királya Dareiosz, vagy ismertebb nevén Dárius (Kr.e. 550- 486).

Amikor Kambüszész királyt Kr.e. 522-ben az összeesküvők meggyilkolták, elhatározták, hogy új királyt választanak. De ki legyen az? Abban az időben ismert volt a hippomanteia, vagyis az istenek akaratának lónyerítés formájában való kinyilvánítása. Az előkelő perzsák tehát úgy határoztak egy este, hogy akinek a lova másnap reggel legelőször felnyerít, az legyen a király.

Dareiosz okos ember volt, nem hitt az ilyen mesékben, ezért nem bízta a véletlenre a dolgot. Oibarész nevű lovászát maga elé hívatta, és azt a visszautasíthatatlan ajánlatot tette neki, hogy ha az ő lova nyerít elsőként, akkor gazdaggá teszi, ha nem, akkor levágatja a fejét.

A lovászmesternek úgy látszik nagyon kellett a feje, mert munkához látott. Pirkadat előtt bement az istállóba, és legjobban sárló (ivarzó) kanca hátsó részéhez odadörzsölte a kezét, majd kiment az udvarra, ahol már sorakoztak lovaik hátán a perzsa főemberek.

Oibarész odament Dárius lovához, kihúzta kezét a zsebéből, és a táncoló mén orrához nyomta. A csődör megérezve a kanca szagát hatalmasat nyerített, így Dáriusé lett a trón. A későbbi eseményeket tekintve a görögök nem nagyon díjazták a lovász furfangját…

Fotó: pixabay