Az altatás, vagyis általános érzéstelenítés lehetővé teszi, hogy a komoly beavatkozásokat is fájdalommentessé, érzékelhetetlenné tegye a betegek számára. Ez egy csodálatos eljárás, de hogyan is működik pontosan?

Az első szert az 1840-es években kezdték el alkalmazni. Ez a dietil-éter volt, ami ugyan működött, de számos mellékhatással járt, emellett pedig robbanásveszélyes is volt. Régebben a dinitrogén oxidot, más néven nevetőgázt is használták. Ez a szer sem működött tökéletesen, ráadásul az eufórikus élmények miatt sokan visszaéltek a használatával. Ezeket mind inhalálni kellett, tehát belégzés során érték el hatásukat. Ma már inkább erekbe juttatott oldatokat használnak.

Az altatás egy több lépéses folyamat, amit aneszteziológus orvos végez. Először az altatószerek hatására a páciens eszméletét veszti, „elalszik”. Utána ezt az állapotot fent kell tartani, amit szigorúan és folyamatosan szabályozni kell. Az orvos megfigyeli a szívverést, vérnyomást, és oxigénszintet, illetve probléma esetén azonnal cselekszik. Az ébredéshez leállítják a szereket, a beteg pedig nem fog emlékezni a műtétre.

Ilyenkor a beteg nem érez fájdalmat, és az izmok ellazulása miatt mozgásra képtelen. Az altatószerek az agyban zajló folyamatokat változtatják meg. A központi idegrendszer aktivitása csökken, illetve megzavarodik az agy részei közötti kommunikáció. Az idegsejtek nem tudják átadni az ingerületet egymásnak, így képtelenek vagyunk feldolgozni a fájdalomjeleket.

A korszerű technológiáknak és a folyamatos megfigyelésnek köszönhetően az altatás biztonságos eljárásnak minősül. Sajnos előfordulhatnak mellékhatások, mint például hányinger, de ez természetes folyamat. Sokan úgy gondolhatják, hogy a műtéteket mély álomban végzik, de ez nem így van. Ez egy szabályozott, eszméletlen állapot, ami mögött rengeteg kutatómunka áll.

Fotó: Freepik