Mi, magunk kevesek vagyunk


Az irigység az egyik legősibb és legelterjedtebb emberi érzelem, amelyet szinte mindenki megtapasztal élete során valamilyen formában. Pszichológiai szempontból az irigységnek  több forrása van és ezek különböző okokból eredhetnek. Az irigység alapvetően abból a mélyen gyökerező vágyból fakad, hogy másokhoz hasonlítsuk magunkat. Az emberek természetes módon keresik az összehasonlításokat, hogy meghatározzák saját értéküket és helyüket a társadalomban. Amikor mások sikereit látjuk, könnyen érezhetjük úgy, hogy mi magunk kevesebbek vagyunk, különösen, ha úgy gondoljuk, hogy mi is megérdemelnénk ugyanezt a sikert.Az irigység gyakran az alacsony önértékelésből és önbizalomhiányból fakad. Ha valaki nem bízik saját képességeiben vagy értékében, hajlamosabb lesz irigyelni másokat. A társadalmi és kulturális tényezők is nagy szerepet játszanak. A modern társadalom gyakran azt sugallja, hogy az anyagi javak, a siker és a hírnév a boldogság és az érték mérőszámai. Ez a felfogás növeli a versenyszellemet és az összehasonlítást, ami irigységhez vezethet. Az irigység kezelése érdekében fontos, hogy tudatosan dolgozzunk az önértékelésünkön és az önbizalmunkon.

Fotó: Freepik