Március elseje, a tavasz hajnala, amikor egy láthatatlan erővel indul el az évszakváltás. Az ünnepi hangulatot szerte a világon különböző hagyományok és legendák szövik át. A római Matronália napja, ahol az arisztokrácia hölgyei áldozatokat mutattak be a boldog házasságért, ami a tavaszi újjászületés szertartását idézi.
A március elsejei ünnep a politeista Rómában Mars istennő tiszteletét is jelentette, aki növényi termékenységistenként ébresztette fel a mezőket és az erdőket, védelmezve a tavaszt. Ez a természetközeli megközelítés érinti a keltákat, germánokat is, akik a Zöld istennő ünnepén örömüket lelték a természet bőségében.
A szláv és dák legendák is hozzátesznek a március első napjának misztikumához. A sárkány által ellopott nap és az azt követő küzdelem, amelyben a tél „megsérül”, és a vércseppek nyomán hóvirágok nyílnak, melyek jelképezik a tavaszt, színes és szimbolikus történet, amely az évszakok megújulására utal.
Európa különböző részein, így Romániában is, a március elsején végzett hagyományok tovább élnek. A maárciuska, a piros és fehér színek, szalagok jelképes használata a tavasz, a szerencse, az öröm és a szerelem szimbóluma. A hölgyeket virágokkal és kitűzőkkel ajándékozzák meg, miközben az ibolya és a hóvirág védettségüket erősíti.
Érdekesség, hogy Moldvában, ahol a hagyományok máshogyan alakultak: a lányok adnak márciuskát a fiúknak, hogy büszkélkedhessenek a kitűzőkkel.
A tavasz első napja tehát nemcsak a természet megújulását, hanem különböző kultúrák gazdag hagyományait is ünnepli, mindezt színes és szerteágazó szokások és legendák ölelik körül.
Fotó: pixabay