„Gergely-napi szél

Szent György-napig él

József kezessége

Jó év kedvessége.

Fehér Nagycsütörtök

Indán sül meg a tök.

Márciusi por fűnek jó

Neki fáj a márciusi hó.”

Március hónap, a tavaszelő és nagyböjt hava, a római hadisten Mars tiszteletére kapta nevét, akárcsak a vörös bolygónk. Régen háborús időszaknak tekintették, és március elsejét az év kezdetének. Ez az időszak volt a szőlőmetszés, a gyümölcsfatisztítás és a szántás ideje.

Március 12-én ünnepejük Gergely-napot, eredetileg a diákság ünnepét, ahol vidám jelmezes felvonulások, köszöntők és dramatikus játékok emlékeztetnek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. A nap a tanév lezárását is jelentette, és adományokat gyűjtöttek a kosaraikba.

Március 18–21 között „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”, a néphagyomány szerint. Március 18-án Sándor, az első meleg hozó nap, vidéken a zab és árpa vetésének ideje. Március 19-én József napján várják vissza a gólyákat, és a méheket is szabadon engedik. A nap időjárásából származó jóslatok körülveszik: „amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is.” Ha szivárvány látható az égen, jó búzatermés várható.

Március 21-én ünnepeljük Benedek napját, a csillagászati tavasz kezdetét, és Szent Benedeket, a bencés rend alapítóját. Ezen a napon egyes vidékeken fokhagymát is szenteltek, hozzárendelve csodatévő, betegségűző erőt.

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján emlékezünk Jézus Szentlélektől való fogantatására. Népi megfigyelések szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ideális idő gyümölcsfák oltására és szemezésére. Ebben az időszakban a tavasz megújulásának és a természet ébredésének örömét ünnepeljük.

Fotó: Pixabay