A filozófia egy összetett tudományegyüttes, amiből kisarjadt, majd pedig szerteágazott a többi tudományág. A bölcselet tudomány így magába foglalja a világegyetemmel, a természettel, a történelemmel, a nyelvvel, a művészetekkel, a joggal, a politikával, az élet keletkezésével és mibenlétével foglalkozó témaköröket. Kutatásának területe továbbá az etikus és morális viselkedés, valamint az Isten léte és a transzcendencia fogalma. Hovatovább, a komplex tudomány minden féle-fajta tudás megismerését, megértését és továbbadását tűzte ki célul. Talán ezért is tekinthetjük a számos ágra szakadó filozófiát a “tudományok atyjának”, avagy a “tudományok királynőjének”.

Maga a filozófia szó eredete az ókori görög nyelvben keresendő. A fília és a sophia, vagyis a szeretet, valami iránti vonzalom, valamint a bölcsesség egybeolvadásával jött létre a “bölcsesség szeretete”. Még a régi értelemben véve, azt az embert tartották bölcsnek, aki valamely mesterségben jártas volt, birtokolta a munka csínyjára-bínyjára vonatkozó tudásanyagot. Az i. e. 6. századtól már olyan emberekre használták a bölcs kifejezést, akik jártasak voltak az élet alapvető dolgaiban.

A kezdeti összetett tudományág az idő előrehaladtával fokozatosan “szakadt” különböző ágakra. Ez az osztódás az ismeretek fokozatos bővülésével, az egyes kutatásterületek mélyrehatóbb tanulmányozásával, a tudósok egyéni érdeklődési körével függött össze, így várható és szükségszerű is volt egyben. A már kisebb alterületek így kellőképpen fejlődhettek, melyek ezáltal kellőképpen bővítették az össztudást.

A filozófiák két külön ágra szokták bontani. A nyugati filozófiának három szakasza ismeretes – az ókori, a középkori és a modern kori filozófia. A kutatók egy része úgy véli, hogy a mai kor inkább pár a “poszt-modern” filozófiai szakaszba sorolható. A másik ág, ami teljesen különálló, külön egységként fejlődő keleti filozófia.

Minden embernek megvan a maga filozófiája, a hite, amit vall. Ez lehet egy elfogadott tézis, egy átvett világnézet, egy összekombinált adatthalmaz, esetleg egy saját “gyártású” elmélet. Az elméletek gyártása pedig minden ember sajátja. Talán nem mindenki műveli tudományág szintjén, ám az életünk folyamán rengeteg gondolat, lehetőség, röpke hangfoszlány a fejben,… Ez mind mind filozófia, a saját egyéni filozófia, ami segítő kéz a bajban, jó tanács a nehéz időkben, vagy épp lehúzó, negatív erő, mely tévútra csal és zsákutcába vezet. Ezért sem jó, ha valamit túlgondolunk. Amint elkezdünk a kelleténél többet foglalkozni egy gondolattal, túlnőhet rajtunk és beleveszhetünk. Éppen ezért, ekkor hallhatjuk, hogy “ne filozofálj már annyit”, “ne agyald túl a dolgot”.

A filozófia az a tudomány, ami az emberiséget előreviszi, a tudományt fejleszti és a tudást bővíti. Éppen ezért gondolta úgy az UNESCO, hogy ez a fontos ágazat is megérdemli, sőt, megszolgálta a figyelmet. Ezen okból 2002-től minden évben megrendezik a filozófia napját. A novemberi hónap harmadik csütörtökje, illetve a köré csoportosuló napok tudományos konferenciáktól, gyűlésektől, szimpóziumoktól, vitafórumoktól hangosak, hogy a tudományt kellő módon és tisztelettel ünnepeljék.

A következő, igaz történeten alapuló filmben pedig egy “egyszerű” férfi választott tudományága iránti odaadó imádatát, a zseniális elme előnyeit és árnyoldalait tapasztalhatjuk meg.

->  Egy csodálatos elme – amerikai életrajzi dráma, Russell Crowe és Jennifer Connelly főszereplésével

fotó: pixabay