Már több mint két hete tart a nagyböjt, a bűnbánat időszaka, vagyis a szent negyven nap. A IV. században élt és tevékenykedő Alexandriai Szent Atanáz egyháztanító szerint a böjt „meggyógyítja a betegségeket, kiszárítja a testből a felesleges nedveket, kiűzi a gonosz szellemeket, elhessegeti a helytelen gondolatokat, nagyobb világosságot ajándékoz a szellemnek, megtisztítja a szívet, megszenteli a testet, végül pedig elvezeti az embert Isten trónja elé”.
Ha alaposan elolvassuk és átgondoljuk az idézett sorokat, rájöhetünk, hogy a bölcs szerző által említett „cselekvések” teljes mértékben igazak és valóságosak is lehetnek, csak a legtöbb ember még nem próbálkozott meg az „igazi böjt” megvalósításával. Az „igazi böjt” minden egyén számára más-más jelentőséggel bírhat.
A mai szélsebesen rohanó világunkban azonban az átlagember egyszerűen nem tud, (vagy állítása szerint nincs ideje) megállni. Ezek az emberek minden esztendőben a böjt előtt pár nappal elhatározzák, hogy idén mégsem fognak böjtölni, majd inkább jövőre, de akkor már biztosan. Sőt, esküsznek is rá, hogy jövőre már tényleg böjtölni fognak. Ám az évek csak telnek-múlnak, a „megígért” böjt viszont továbbra is elmarad.
Nagy Szent Atanáz fenti idézetéből érdemes lenne az összes „ponton” és „cselekvésen” külön-külön alaposan elgondolkozni, viszont „helyszűke miatt” most csak a következő gondolatot elemezzük ki picit részletesebben: „a böjt elhessegeti a helytelen gondolatokat.”
Miféle helytelen gondolatokat? Ahogy a szerző korában, a IV. században, úgy most a XXI. században (és összes században) is szinte az ember fejében megfordul naponta legalább egy (vagy jóval több) helytelen gondolat, melyek közül, íme, pár enyhébb: „Ma nehezen ébredem, nem megyek be a munkahelyemre, inkább beteget jelentek és maradok itthon, alszom tovább.” Vagy: „Az úton az előttem lévő autó nagyon lassan halad, ki kellene előznöm, bár a másik sávban valamivel messzebb jön szembe egy másik jármű, de csak sikerül az előzés, és nem lesz semmi baj.”
Ahogy említettük, ezek csak enyhébb helytelen gondolatok, amelyeket a legtöbb esetben a jószándékú és becsületes emberek, hála Istennek nem is valósítanak meg, csak átfut egy röpke pillanatig az agyukon. Természetesen, vannak ezektől jóval rosszabb és hitványabb helytelen gondolatok is, amelyeket a sötétlelkű emberek, nemcsak hogy megfontolnak vagy gondolkodnak rajtuk, hanem sajnos, meg is valósítják azokat, elég csak bekapcsolni vagy meghallgatni a tömegtájékoztató eszközök híradós műsorait.
Tehát, mások mellett erre is jó és hasznos ez a böjti időszak, hogy ezeket a helytelen és hamis gondolatokat minél inkább megritkítsuk, leszűkítsük, majd idővel teljesen megszüntessük. S ha már idén végre teljesen mértékben elköteleztük magunkat a böjt mellett, és nem „halasztottuk” azt megint a jövő évre, érdemes megfontolni Aranyszájú Szent János teológus és egyházatya következő gondolatát is: „Böjtölj, mert vétkeztél, böjtölj, hogy ne vétkezzél, böjtölj, hogy kapj valamit, böjtölj, hogy megőrizhesd, amit kaptál.”
Fotó: pixabay