Az emelkedő árak és megélhetési költségek, valamint a gazdasági helyzet voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy szavazzanak az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon - derült ki a csütörtökön közzétett, átfogó uniós Eurobarométer-felmérésből.

A közvélemény-kutatás szerint az uniós lakosság 42, illetve 41 százaléka véli úgy, hogy ezekre a területekre kell az új összetételű uniós parlamentnek is összpontosítania.

A szavazók 34 százaléka szerint a nemzetközi helyzet miatti aggodalom volt az a tényező, amely szavazásra ösztönözte őket, míg 32 százalékuk a demokrácia és a jogállamiság védelmét is megemlítette.

A felmérésből az is kiderül, hogy az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. Az eredmények azt mutatják, hogy a polgárok 65 százaléka bizakodva tekint az EU jövőjére, és 70 százalék továbbra is pártolja országának uniós tagságát.

A megkérdezettek Európa-szerte a tagállamok közötti fokozott együttműködés, a béke védelme és a biztonság megerősítése, az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez, valamint az új munkalehetőségek teremtése miatt tartják leginkább előnyösnek az uniós tagságot.

Az Európai Parlamentbe vetett bizalom különösen magas maradt: a válaszadók 42 százaléka pozitív véleménnyel van a közvetlenül választott uniós képviselőtestületről, ami a valaha mért legmagasabb eredmény ebben a szekcióban. A júniusi szavazásokon a részvételi arány 50,7 százalék volt, 16 tagországban többen mentek el szavazni, mint 2019-ben.

Az elemzés szerint a választók 46 százaléka immár állampolgári kötelességének érzi a szavazást, 20 százalékuk pedig továbbra is azt a pártot kívánja támogatni, amelyeknek politikájával azonosul.

A döntés, hogy kire szavazzanak a 2024-es európai választásokon, elsősorban azon alapult, hogy a pártok javaslatai mennyire álltak közel a választók elképzeléseihez és értékeihez.

MTI

fotó: pexels