Cseke Katinkát színpadi szerepei mellett számos tévénéző a Jóban Rosszban című sorozat Bodolai Böbéjeként ismerte és szerette meg. Katinka az utóbbi években tudatosan a színház világára koncentrál, és ritkán vállal médiafelkéréseket. Ezért is különleges alkalom, hogy az Anyatigrisek musical dunaszerdahelyi előadása alkalmával kivételt tett, és egy őszinte interjúban mesélt nemcsak a színházról, hanem saját magáról is - az édesanyáról, aki számára a karácsony az összetartozás ünnepe.

Hogyan talált rád az Anyatigrisek produkció?

Ez a darab már három éve ment, amikor én beszálltam az egyik színésznő, Király Linda helyére, aki egyébként nagyon jó barátnőm. Azért vagyok rendkívül boldog a szereppel, mert végső soron én is egy anya vagyok, aki egyedül neveli a gyermekét. Nagyon közel áll hozzám az anyaság, főként az anyatigrisség.

A darabban Barbarát, az érzelmileg túlfűtött főállású háziasszonyt alakítod. Hogyan tudtál azonosulni a karakterrel?

Nem ott fogtam meg a szerepet, hogy főállású anyuka vagyok, hanem, hogy Barbara is egy anya, akárcsak én. Az az igazság, hogy nagyon sok anya szégyelli azt, ha néha azt érzi, hogy elege van a gyerekeiből. És ezt nem merjük kimondani. Pedig ez az igazság.

A darabban egy háromgyerekes anyukát játszom. El sem tudom képzelni, milyen lehet, ha valakinek három gyermeke van. Egyik barátnőm egyszer azt mondta, hogy néha annyira elkeseríti a gyereke viselkedése, hogy legszívesebben a falhoz vágná – persze, ezt nem meri senkinek elmondani, mert azonnal elítélnék érte. Valójában ez egy olyan gondolat, ami minden anyában legalább egyszer megfordult már.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a szerep eljátszásában?

Ez egy Broadway musical, az én szerepemet egy 150 kilós fekete énekes színésznő játssza. Nem mondom, hogy rossz hangom van, mert megnyertük a Nagy Duettet Kökény Attilával. Attól viszont nagyon messze állok, ahogy ezek a fekete lányok énekelnek. Nekem ez jelentette a legnagyobb kihívást.

Saját tapasztalatokat is be tudtál csempészni a darab részleteibe?

Konkrétan csak a saját tapasztalataimat használtam, illetve a barátnőmét is. Nagyon jól meg van írva a darab, az én karakterem is. Én egy nagyszájú csaj vagyok, akiből árad az élet. Szerintem nagyon jól magamra tudtam ölteni ezt a szerepet, otthonos számomra.

Szerinted mi az előadás legfontosabb üzenete a közönség számára?

A legeslegfontosabb üzenet az, hogy ne legyen lelkiismeret-furdalásunk akkor, amikor a gyerek negyedszer hány le minket, és azt érezzük, hogy nem bírjuk tovább. Ettől nem vagyunk rossz anyák. Tudatosítani kell azt, hogy nagyon sok feladat hárul egy nőre – legyen meleg étel, tiszta legyen a lakás, a gyerekek rendben legyenek, esetleg még dolgozunk is mindezek mellett. Kivívtuk magunknak, és magunknak köszönhetjük, hogy rajtunk, nőkön óriási a teher. Merjük azt mondani, hogy elég volt, elfáradtam, vagy nem bírom.

Mit tanultál az anyaságról vagy akár önmagadról?

A lelkiismeret-furdalás leküzdését. Megtanultam, hogy nem baj, ha néha az jut eszembe, hogy édes Istenem, miért akartam gyereket?

Beszéljünk egy picit a társulatról – csak nők, női energiákkal. Milyen a férfiak nélkül játszani?

Nagyon jó a férfiak nélkül, remekül elvagyunk. A történet négy anyáról szól, az egyikük éppen most terhes. Szerintem ma este nagyon-nagyon jól fognak szórakozni a nők, de ugyanúgy a férfiak is.

Mit jelent a karácsony számodra? Hogy ünnepled?

Én pécsi lány vagyok, Budapest és Pécs között 220 kilométer van. Leutazom, és végre karácsonykor anyukából kislány leszek újra. Hazamegyek a szüleimhez, leülök az asztalhoz, megint úgy érzem magam, mint 16 éves koromban. Van halászlé, kocsonya, ölelgetnek a szüleim, és otthon vagyok körülbelül 4-5 napot. A lányom is jön velem, de mikor elköszönünk, megint egy picit anyává válok, aztán megint kislány leszek. (nevet)

Sikerült jobban kiteljesedned, mióta a médiában való jelenlét helyett a színházi szerepeiden van a hangsúly az életedben?

Körülbelül öt éve nem szerepeltem műsorokban, és a sorozatot is otthagytam, mert elegem lett a médiából. Belefáradtam abba, hogy csak jobbra emeltem a kezem, vagy balra a fejem, már olyanokat írtak rólam, aminek a negyede sem volt igaz. Rettentően megterhelő volt idegileg, arról nem is beszélve, hogy amikor benne vagy egy produkcióban, akkor sok olyan dolgot kell bevállalni, például riportot, vagy műsort, amire legszívesebben azt mondanád, hogy nem. De most szabad vagyok. A saját sorsomról és életemről döntök. 53 évesen szerintem még egy fiatal csaj vagyok, általában 40-42 évesnek néznek. Azt érzem, hogy én nem egy öregedő típus vagyok. Úgy gondolom, még sok minden várhat rám. Most forgattam egy sorozatban, ami majd az RTL-en lesz látható. Ez csak heti sorozat, szerencsére nem napi. Egy új kihívás számomra. Van egy darabunk, amiben az egykori Barátok Közt és a Jóban Rosszban színészei szerepelnek. A címe Férjek a slamasztikában, avagy ártatlanok?, és nagyon remélem, hogy itt, Dunaszerdahelyen is bemutathatjuk majd.

fotó: Virág Csenge