Április elseje, a „bolondok napja” minden évben izgalmas időszak, amikor az emberek örömmel várják a különleges tréfákat és álhíreket. De vajon honnan ered ez az ünnep, és miért éppen április 1-jén ünneplik?

A bolondok napja hagyománya több száz évre nyúlik vissza, és különböző kultúrákban más és más módon ünneplik. Az egyik elmélet szerint a bolondok napja a kelta eredetű népszokásokra vezethető vissza, amikor is az emberek tréfálták egymást a tavasz köszöntésekor. Mások szerint az ókori Róma fesztiváljaira, például a Hilaria-ra vezethető vissza, amikor az emberek álruhába öltöztek és kigúnyolták egymást.

Az egyik legelterjedtebb magyarázat az, hogy a bolondok napjának eredete 1582-re nyúlik vissza, amikor Franciaország áttért a Julianus-naptárról a Gergely-naptárra. Az emberek, akik nem vették észre az újévi változásokat, március végétől április elsejéig ünnepelték az új évet, és ezen időszak alatt tréfáltak egymással. Aki bedőlt a viccnek, az lett az „április bolondja”.

A bolondok napjához kapcsolódó vicceket és álhíreket az évszázadok során számos híres esemény inspirálta. Például a BBC 1957-ben azt állította, hogy svájci farmerek rekord spagettitermést tapasztaltak, és a felvételeken látható volt, ahogy tésztát szüretelnek a fákról. A Sports Illustrated írója, George Plimpton 1985-ben kitalált egy cikket Sidd Finch-ről, aki állítólag 168 mérföld/órás sebességgel tudott eldobni egy labdát.

Az április elsejei viccek és álhírek a modern korban is nagy népszerűségnek örvendenek. A Google például minden évben készít valamilyen bolondok napi tréfát, például „telepatikus keresést” vagy egy játékot a Google Térképen. De természetesen a hétköznapi emberek is örömmel készítenek kreatív tréfákat egymásnak, például cukrot cserélnek sóval, vagy elrejtik egymás tárgyait.

Így hát április elseje mindig izgalmas időszak, amikor az emberek nevetve és jókedvűen ünneplik a bolondok napját, és örömmel várják, hogy mikor és mivel rukkolnak elő az idén a tréfamesterek!

Fotó: pixabay