Ali baba elgörgette a követ, elmotyogta, hogy „Szezám, tárulj!”, és egy barlangban találta magát, amely roskadásig volt mindenféle kincsekkel. Arany, ezüst, gyémánt, drágakövek, gyöngyök és ékszerek, tálak, kupák és serlegek, vert pénzek, tömbök nemesfémekből. Ali baba eleinte azt hitte, a szeme káprázik, hát megcsípte magát. Nem álom volt: valóság! Tudta, hogy nincs sok ideje, és bizony csak két keze. Majd beleőrült a váratlan szerencsébe, s abba, hogy nem tudott hirtelen választani.
Szombaton én voltam Ali baba. A Szezám a Bogyai Vidám Nyugdíjasok Klubjának sátra, a kincs pedig a házi sütemények serege. Én, kérem alássan, nem véletlenül csináltam ám meg a nagyböjtöt! Nem véletlenül voltam önmegtartóztató 47 napon keresztül! Elhatároztam, hogy anélkül fogok beleférni az ingeimbe, hogy elöl, deréktájon, pattanásig feszülnének a gombok. 47 napon át lelkiismeretesen és lehetetlent nem ismerve ettem kevéske sajtocskát salátalevéllel. Aztán büszkén húztam magamra a korábban már a szekrény mélyére rejtett ruhadarabokat, mert sikerült!
Erre most, a bogyai gyermeknapon ott ácsorogtam a sütis sátor előtt, hallgattam az egyik rendkívül vidám nyugdíjas hölgy kedves kínálását. Tizenkettőig számoltam, amíg sorolta, milyen tételek vannak. Sorolta még tovább is, de már nem hallgattam. Csak bámultam a habos, csokis, porcukros nyalánkságokra, mint Ali baba az aranyra. De erős maradtam, csak egyet választottam. Egyrészt az ingek miatt, másrészt azért, mert ez az édes lakoma elsősorban a bogyai gyerkőcök jóleső cuppogását volt hivatott szolgálni.
Megérkezésemkor az időjárás nem hozta éppen a papírformát, ahogyan azt a Forma 1-ben mondani szokás. Ugyanis június 1-je nemcsak gyermeknap, hanem a nyár legelső napja is. Mit várnánk ilyenkor? Verőfényt, kristálytiszta eget, 28-30 fokot. Mit kaptunk? Gomolyfelhőket, kellemetlen szelet, itt-ott szitáló esőt, záport, zivatart. Sőt: Komáromban bizony még a felhő is leszakadt. A felnőttek kissé didergősen húzódtak össze. A gyerekek? Ők bizony önfeledten hintáztak, fogócskáztak. Naná! Ez az ő napjuk volt, nehogy már az időjárás felülírja!
Begördült a szilasi ÖTT tűzoltóautója. Megtudtuk, hogy hatvanöt taggal bírnak, ebből 25 képesített, tehát részt vehet éles bevetésen is. S hogy milyen egy éles bevetés, például háztűz esetében, amikor sérült is van a helyszínen, szimuláltan bemutatták. Előbb megmentették az égő olajat vízzel oltani próbáló háziasszonyt, majd – a bogyai gyermek nézősereg legnagyobb örömére – erős vízsugárral eloltották a képzelt tüzet.
A szilasi tűzoltók azonban nem csak bemutatózni jöttek. Elővarázsolták autójukból a nagy piros sisakot, fejébe nyomták a locsolóval barátkozóknak, és vetésforgóban mehetett a tűzoltás, most már a gyerekek és a vállalkozó szellemű felnőttek közreműködésével. Hoztak játékokat is: puzzle darabokból egy korabeli, illetve egy modernebb tűzoltóautót lehetett kirakni.
A nagy tűzoltásban kissé elbágyadt apróságok aztán ismét felkapták a fejüket, mert egy nem akármilyen énekes, interaktív előadó szólongatta őket egy kis közös játékra. A népszerű CicaLinda látogatott el Bogyára, és toborzott maga mellé még jó pár cicust, hogy együtt ünnepeljék a gyereknapot.
Közben megérkeztek a rendőrök is, legújabb járgányukkal. Most a felnőttek pulzusszáma sem emelkedett meg jöttükre, hiszen nem ellenőrizni, hanem attrakcióként érkeztek. A gyerekek beülhettek az autókba, kapcsolhattak villogót meg vinnyogót kedvükre. A kisfiúk nemcsak a zsaruknak örültek, hanem a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezetből érkezett földművelő monstrumoknak is.
Hogy a kissé kellemetlenkedő időjárás ne riassza el a jókedvű egybegyűlteket, pompás parasztolimpiát szervezett a Bogyai Csemadok Alapszervezet. A nevezők elsősorban szülők voltak csemetéikkel: együtt kellett teljesíteniük a mókás versenyszámokat. Volt abroncsban futás, tojás egyensúlyozása fakanálon futás közben, krumplikeresés és -talicskázás, majd a pityóka szolgált kosárlabdául. Volt puzzle kirakás, valamint gyermekeknek kiskerék átfordítás, szüleiknek ugyanez, csak traktorgumival. Aztán homokzsákot kellett docskára dobni, illetve talicskával célba futni.
A bogyaiak megmérettettek és a parasztolimpián tökéletesen megfeleltek! A Bogyai Csemadok Alapszervezet, Bogya község önkormányzata, valamint a Bogyai Vidám Nyugdíjasok Klubja parádés gyermek- és családi napot szervezett! Azóta is a remek sütikről álmodom.
fotó: a szerző, Bogyai Csemadok facebook oldala