A 42. Csallóközi Vásár szombati napján, szeptember 21-én színpadra lépett többek között a Halott Pénz, akik – mint mindig – most is óriási hangulatot teremtettek, ezúttal a dunaszerdahelyi vásártéren. Megtisztelő volt beszélgetni Marsalkó Dáviddal, a zenekar egyik frontemberével, illetve Boros „Venom” Gábor DJ-vel a koncert előtt.
Abban az időben, amikor elindult a Halott Pénz, mivel hívtátok fel magatokra a figyelmet? Melyik volt az a pont, amikor úgy éreztétek, hogy sínen vagytok?
Dávid: Az az érzés, hogy sínen vagyunk, engem mindig elkerült. Az a típus vagyok, aki mindig keresi a kihívásokat, a következő lépést, mindig jár az agyam. A „megnyugvós hangulat” kitért engem. Több mérföldkő is volt a Halott Pénz-sztoriban. Abban az időszakban nagyon nehéz volt elérnie a közönséget egy underground („nem felkapott”) zenésznek. Ebben a TikTok-os korszakban, közösségi médiás hangulatban azért sokkal könnyebb ez. Nagyon nagy és komoly út volt, míg az emberekhez eljutott szélesebb körben egy-egy Halott Pénz dal. Azt gondolom, hogy „A feneked a gyengém” (2012) és az „Angard” (2011) című dalok voltak az első olyan mérföldkövek, melyek egy szélesebb közönséghez eljutottak.
Egyre többen akarnak zenészek, előadóművészek lenni. Ti miképpen tartjátok ezzel a tempót? Hogyan hoztok újat, ami mindig népszerű?
Dávid: Nincs erre garancia, hogy minden népszerű lesz, és egyébként nem is kell, hogy minden dal és mozdulat totális siker legyen. Azt gondolom, hogy kicsit a kudarcok, a gödrök, a nehézségek is kellenek, hogy az ember tovább tudjon menni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a Halott Pénz-sztoriban egyáltalán nem jött könnyen az a fajta siker, amit az emberek széles körben sikernek gondolnak. Az pedig, hogy egyre többen akarnak zenészek lenni, az nagyon jó dolog! Bátorítanánk az embereket, hiszen így a közönség is jól jár, hogyha minél többen jó dalokat írnak.

Hogy látjátok a mai tehetségeket?
Gábor: Szerintem fantasztikus zenész és előadóművész generáció van most az egész világon. Mi igyekszünk minél több zenét hallgatni, ezt az egész zenekar nevében mondhatom, továbbá folyamatosan követjük az újdonságokat. Nyilván mindenkinek megvannak a kedvenc műfajai, illetve az aktuális vagy régebbi előadói. Nagyon szeretünk egymásnak különböző, új dalokat vagy lemezeket megmutatni, és beszélgetünk az aktuális zenei trendekről, az új előadókról. Szerintem 2024 nagyon izgalmas év nemzetközi slágerek szintjén is olyan előadókkal, mint Shaboozey vagy Tommy Richman, akik gyakorlatilag az első dalaikkal világslágereket hoztak. Óriási új tehetségek vannak és imádjuk őket hallgatni!
Milyen érzés nektek a Felvidéken zenélni?
Gábor: Nagyon szuper, szeretünk jönni! Mindig fantasztikus a vendéglátás és a közönség. Nagyon örülünk, hogy itt, a Felvidéken szeretik és értik is az élő zenét.
Másabb a külföldi magyaroknak koncertezni?
Gábor: Mindkét helyen csodálatos koncertezni. Itt mindig érzünk egy kicsi pluszt a közönség hangulatában már abból kifolyólag is, hogy azért nem jutunk el hozzátok minden hónapban.

“Ami nagyon fontos, az a hitelesség és az őszinteség.”
Három teltházas Budapest Aréna és tizenkét teltházas Budapest Parkos koncert, rengeteg sláger és szakmai díj után június 8-án, a Puskás Arénában ünnepeltétek meg a zenekar huszadik születésnapját. Hogy éltétek meg ezt a koncertet? Milyen élmény volt és hogy készültetek rá?
Dávid: Röviden: nagyon jó volt! (nevet) Rengeteget készültünk rá, konkrétan onnantól kezdve, hogy megfogalmazódott ez a gondolat – ez több mint egyéves munka volt. Temérdek volt a szervezés, maga a dátum megtalálása és megszerzése, valamint az egész infrastruktúra, az engedélyek. Egy ekkora koncert elképesztő nagyságú és bonyolult előkészületet igényel. Szembesültem azzal is, hogy hány emberrel kell egyeztetni. Teljesen más dimenzió volt a Puskás-koncertet megcsinálni. Megannyi időt töltöttünk próbateremben, sokat agyaltunk a műsoron, hogy méltóképpen be tudjuk mutatni ezt a húsz évet. Ezenfelül rengeteg újítással készültünk, nagyon jó vendégeink voltak. Egy színpadon volt velünk a Gospel Kórus, továbbá voltak vonósok, fúvósok, tehát zeneileg is csomót dolgoztunk rajta. Azon voltunk, hogy a közönségnek is egy különleges élményt nyújtsunk át. A visszajelzések alapján úgy tűnik, ez sikerült.
Ezzel eléggé magasra emeltétek a lécet. Van még feljebb?
Dávid: Körülbelül 2014 óta kérdezgetik tőlem, hogy mi lesz a következő lépés. Szerintem az a legfontosabb, hogy élvezzük ezt az egészet, a közönség pedig jól érezze magát a koncerten. Az, hogy van-e még feljebb, nem fontos, hanem inkább az, hogy tovább is menjen a dolog: a zenész és a zenekar jól érezze magát a színpadon, hogy legyen motiváció, hogy szeressük ezt csinálni, örömöt adjunk az embereknek. Nem feltétlenül a karrierív jár a szemünk előtt, hanem az, hogy az emberek folyamatosan a legjobbat kapják és a lehető legjobb hangulatot hozzuk létre a koncerteken. Ez igazából a cél!

Melyik a kedvenc részetek a koncerteteken?
Gábor: Talán mindenkinek megvannak a kedvenc dalai abból a dalsorból, amit egy-egy este előadunk, illetve vannak olyan kedvencek is, amiket nagyon szeret a zenekar előadni: például az eredeti stúdióváltozathoz képest kerül bele egy zenei csavar, ami a próbateremben születik meg. Nekem most például az „Erre még meghívlak” az egyik kedvenc, amit minden koncerten várok, és mivel az elején van, nem is kell igazán sokat várni rá.

A sűrű nyár után jöhet a pihenés, vagy van valami, amivel készültök a közeljövőben?
Dávid: Az ősz egy másik periódus. Többet vagyunk a stúdióban és a próbateremben, ilyenkor forgatunk klipet vagy előkészítjük a jövő évet. Sokszor háttérmunkákkal telik, rengeteg megbeszélés van, tehát más jellegű a munka ezekben az időszakokban. Kevesebbet vagyunk úton, viszont rengeteg minden van, amit elő kell készíteni a jövő évvel kapcsolatban. Ilyenkor szoktunk „elvonulós” táborokat csinálni a zenekarral, amikor ötletelünk dalokon, zenélünk, kísérletezünk dolgokkal. De azért vannak koncertek is, például van egy pécsi évzáró koncertünk karácsonykor, amit mindig nagyon várunk, hisz ez már hagyomány nálunk, és karácsonykor mindig különleges hangulata van.

Mi a siker titka?
Gábor: Szerintem általános recept nincsen. Az remek, hogy minél többen kezdenek el zenélni. Az is egy jó kiindulópont, ha valaki – bármilyen nehézség éri őt a zenélés vagy az önmegvalósítás kapcsán – azt mondja, hogy megyek tovább, mert ezzel szeretnék foglalkozni. Lehet, hogy a környezete azt mondja egy ponton, hogy nem biztos, hogy ez a legjobb ötlet, de ő ennek ellenére mégsem adja fel. Mindenki legyen kitartó és ragaszkodjon az álmához!
Dávid: Szerintem, ami nagyon fontos, az a hitelesség és az őszinteség. Ha ezek nincsenek, akkor valószínű, hogy a siker is nehezebben, vagy egyáltalán nem találja meg az adott produkciót. Az emberek is ezt keresik: azért tudnak azonosulni egy műsorral, mert valahogy hitelesnek érzik azt.
fotó: a szerző, a zenekar archívuma