Bármilyen egyenesnek is tűnik az út, melyen az élet átvezet bennünket, előbb vagy utóbb szinte biztos, hogy elágazáshoz érkezünk. Szerencsés esetben tudjuk, hogy melyik irányt kell választanunk, előfordul azonban, hogy mindkettő egyformán vonzó, más-más okból. Hogyan döntsünk hát, ha szívünk mindkét oldalra húz egyszerre?

Ennél egy fokkal egyszerűbb szituáció az, amikor szívünk és agyunk mást szeretne, hiszen megtanultuk már rég -népmesékből, anyukánktól, bölcsektől-, hogy általában a szív hangját érdemes követni. Nagyobb a dilemma viszont, ha érzelmeink viaskodnak egymással, míg a józan eszünk visszavonulót fúj.

Ilyenkor a mérlegelés tud leginkább érvényesülni, hol nem zárjuk el érzéseinket, de nem is hagyjuk, hogy egyedül azok vezessenek bennünket. A leghétköznapibb szituációktól kezdve életünk fő döntéseiig mindenre beválik a jó öreg pro-kontra lista, mely segít rendezni fejünkben cikázó gondolatainkat.  Minél több érvet írunk mindkét válaszható irány javára és ellenére, annál átláthatóbbá válik, hogy mivel állunk szemben.

Hihetünk az egyszerű számadatoknak is, azaz általában az a nyerő, amelynél több érv áll mellette, mint ellene. De a valóság az, hogy már a lista készítése során érezni fogjuk, hogy melyik irányba indulnánk mélyen legbelül, félelemeink és kétségeink ellenére. Érezni fogjuk, hogy melyik döntési lehetőségnél gondolunk hamarabb a negatív következményekre, hol fókuszálunk inkább a döntés okozta hiányra, és hol vagyunk optimistábbak, lelkesebbek.

Érdemes hát mérlegelni, hogy melyik döntéssel mit nyerhetünk és mit teszünk kockára. Ezek a nehéz kérdések önreflexióra sarkallnak bennünket, ám csak így érhető el a fejlődés és a helyes út választása, mely saját örömünket és hosszútávú érdekeinket szolgálja.

fotó: pixabay