Kaščák Dávid Kisudvarnok idén októberben megválasztott polgármestere, aki 2022-ben indult először a tisztségért. A polgármesterrel készült interjúnk során megismerhetjük a személyes motivációit és jövőbeli terveit is. Számára nem csupán a falu karbantartása, hanem a közösség összetartása és fejlődése is kiemelt cél. 

Milyen út vezetett a polgármesterségig?

Kezdem a legelején, 1991. augusztus 29-én születtem. Dunaszerdahelyre jártam bölcsődébe, óvodába, alapiskolába és gimnáziumba is. 2011-ben fejeztem be tanulmányaimat a nyolcosztályos gimnáziumban, majd folytattam tovább a felsőoktatásban. 2011 és 2019 között egyetemre jártam, ahol a legmagasabb fokozatot, a PhD-t szereztem meg a jogi karon. Tanulmányaim során a büntetőjogra specializálódtam. Az egyetem elvégzése után 2018. március 1-jén kezdtem el dolgozni az igazságügyi minisztériumban. 2019 januárjában állami főtanácsadóként csatlakoztam a büntető-végrehajtási részleghez, ahol egészen addig dolgoztam, amíg el nem vállaltam a polgármesteri tisztséget. 2024. március 16-án kezdtem meg polgármester-helyettesként a munkámat, mert lemondott az elődöm. Október 5-én került sor az új választásokra. A választásokon nem volt ellenfelem, így én lettem Kisudvarnok polgármestere. A választási részvétel 32%-os volt, amit kifejezetten pozitív eredménynek tartok, hiszen a faluban élők egyharmada voksolt.

2021-ben elhunyt az akkori polgármester, Marczell Zoltán. 2022-ben ezért írtak ki választásokat, ekkor indultál először a polgármesteri székért, de akkor még nem választottak meg. Mi inspirált téged, hogy megmérettesd magad?

Nagyon sok minden inspirált 2022-ben, hogy egyáltalán megpróbáljam. A politika és a politológia mindig is közel állt hozzám, részben a tanulmányaimhoz is kapcsolódik.

2021-ben, amikor Marczell Zoltán elhunyt, még nem voltam képben az önkormányzati munkával. Viszont úgy gondoltam, fiatal vagyok, tele ambíciókkal, és szeretnék hozzájárulni a falu fejlődéséhez. Ez egy nagy lehetőségnek tűnt, nemcsak karrier szempontjából, hanem személyes kihívásként is. Kíváncsi voltam, hogy hogyan fogadnak engem az emberek a faluban. Sokan már nem emlékeztek rám, nem tudták a nevemet egy archoz kötni, pedig a családom több generáció óta Kisudvarnokban él. Az egyik ágon egészen az 1800-as évekig vissza tudom vezetni a kisudvarnoki őseimet. A tanulmányaimat Pozsonyban végeztem, így 2011-től 2019–2020-ig főként csak hétvégenként voltam itthon. Ezért külön munkát jelentett újra megismertetni magamat a falu lakosaival.

Kisudvarnok egy nagyszerű hely, modern és tiszta falu, ahol az infrastruktúra kiemelkedően jó. Például a bicikliutunk a Csallóközben az elsők között épült ki, ami nagyban Marczell Zoltán munkájának köszönhető. Erős alapjaink vannak, és úgy éreztem, hogy ezeket tovább kell vinni, nem szabad elhanyagolni.

2022-ben nemcsak polgármesterjelöltként indultam, hanem képviselőjelöltként is. Úgy gondoltam, hogy ha a polgármesterség nem is sikerül, az nem kudarc. A képviselői pozíciót még fontosabbnak tartottam, mert úgy éreztem, hogy ezen a szinten is sokat tudnék tenni a közösségért és főként sok újat tanulni. Hála Istennek, sikerült bekerülnöm a testületbe, az ötödik legtöbb szavazatot kaptam.

Marczell Zoltánt remek vezetőnek tartottam. Férfiasan bevallom, ellene sosem szálltam volna versenybe. Az ő elvesztése sajnos egy szomorú fordulatot hozott, de tudatosítottam, hogy az önkormányzati választások közelednek, és megkérdeztem magamtól: ha nem most próbálom meg, akkor mikor?

Marczell Zoltán példája is sokat jelentett számomra. Ő fiatalon kezdte a polgármesteri munkát, és számomra inspiráció volt, hogy egy energikus, dinamikus vezető mennyit hozzá tud tenni egy közösség életéhez. Hasonló példákat láttam más településeken is, például Vámosfalun Almási Ernőtől vagy Vásárúton Török Gergelytől, akik szintén fiatalok és sikeresen irányítanak. Az idősebb kollégákra pedig tapasztalatuk miatt nézek fel.

Szerinted mi az oka annak, hogy míg a 2022-es polgármesteri választásokon több jelölt is indult, 2024-ben már nem volt ellenfeled?

Ezt a kérdést én is sokszor feltettem magamnak, de csak feltételezésekre hagyatkozhatok. 2022-ben sokan érezték, hogy van esélyük hozzájárulni a falu fejlődéséhez, és mindannyian motiváltak voltunk. Úgy gondolom, sokan, akik akkor indultak, ugyanazzal az elhivatottsággal és segítő szándékkal álltak a dolgokhoz, mint én.

A 2022-es választáson négy polgármesterjelölt is indult, ami szerintem még sosem fordul elő Kisudvarnokban. A választást végül Pálffy László nyerte meg, aki 30 évig volt képviselő, és már nagy tapasztalattal rendelkezett az önkormányzati munkában. Nála érthető volt, hogy elindul, hiszen jól ismerte ezt a világot. Azonban idén márciusban lemondott a tisztségéről, ami új helyzetet teremtett.

Ami a 2022-es nagy indulási kedvet illeti, szerintem az is lehet a magyarázat, hogy a kisudvarnoki emberek nagyon segítőkészek. Azok, akik akkor jelöltették magukat, már korábban is aktívan részt vettek a falu életében. Akár a sport területén, akár rendezvények szervezésében, akár az iskola vagy az óvoda támogatásában, mindannyian hozzátettek valamit a faluhoz.

2024-re valószínűleg ezek a motivációk már nem érvényesültek. Fontos kiemelni, hogy a polgármesteri munka egyáltalán nem könnyű feladat. Mindenhez egy kicsit érteni kell – legyen szó könyvelésről, menedzselésről, biológiáról, fizikáról, vagy egyéb területről. Sajnos az önkormányzatunknak is megvannak a maga hiányosságai, főként az állami anyagi források terén. A pénzhiány sok akadályt gördít elénk, legyen szó emberek alkalmazásáról, gépek beszerzéséről vagy más eszközök biztosításáról. Akár ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy idén kevesebben vállalták a jelöltséget. Egy másik szempont, hogy mindig vannak spekulációk. Engem azok sem tántorítottak el idén, mert tudtam, hogy minden dolog idővel megoldható.

Mióta megválasztottak, milyen nehézségekkel kellett szembenézned?

Minden nap új kihívásokkal találkozom az önkormányzati munkában. Szerencsére jó kapcsolatokat ápolok a környező települések polgármestereivel, akik segítenek. Sajnos nem volt mellettem olyan személy, aki már átélte volna mindazt, amivel én szembesülök, így nem tudtam felkészülni a feladatokra. Az önkormányzati döntések gyakran nem egyszerűek, hiszen sokszor a nézőpontok különböznek. Az, hogy mi a jó vagy igazságos, sokszor generál vitát. Mindig a középúton keresem a megoldást, ami mindenki számára elfogadható.

Szerencsére olyan kaliberű probléma nem volt, ami igazán nagy nehézséget okozott volna, és a legtöbb dolgot viszonylag gyorsan meg tudtam oldani. Néha egy-két napos gondolkodás után, akár egy zuhanyzás közben, megszületik a megoldás. A szomszédi viszonyok néha nehézkesek. De ezeket nem tartom megoldhatatlan dolgoknak. Kompromisszumot mindig lehet kötni.

Számomra a legfontosabb a kommunikáció, a konzultáció és az, hogy mindent megbeszéljünk. Emberségesnek és jólelkűnek kell lenni. Az emberek számára mindig nyitva áll az ajtóm, bármikor kereshetnek, és igyekszem minden problémát meghallgatni. Ha nem is találunk azonnal megoldást, idővel a dolgok megoldódnak.

Az önkormányzati pályázatokat sorolnám a nehezebb feladatok közé. Bár sok mindenre pályázunk, mindig ott van a kérdőjel, hogy sikerül-e. Minden projekt kidolgozása pénzbe kerül, és sajnos nem áll rendelkezésünkre annyi, amennyi szükséges lenne. Ezalatt a röpke idő alatt nyolcat adtunk be, a kilencedik folyamatban van.

Mindenhol egyre drágábbak a dolgok. Az alapvető kiadások is drágulnak, miközben az emberek fizetése nem igazán növekedik. Ez eléggé hátráltató, de próbálok alkalmazkodni a helyzethez. A filozófiám az, hogy addig nyújtózkodom, ameddig a takaróm ér, ami sajnos megvonásokkal jár.

A falu szépítése és karbantartása mindig fontos számomra. Az elmúlt fél évben igyekeztem odafigyelni az apróbb részletekre is, mint például a játszóterek átfestése, a temető tisztántartása, vagy a futballpálya karbantartása.

Jelenleg talán az egyik legnagyobb dilemma számomra a szemétdíjak és a hulladékgazdálkodás. Kisudvarnokon már a 2000-es évek elején is működött a hulladékszeparálás, és a helyiek nagyon jól meg vannak tanítva erre, de a kommunális hulladék mindenképp termelődik.

Hogy látod a falu jövőjét?

Kisudvarnok jövője mindenképpen a fejlődésről szól majd. Nagyon jó alapokkal rendelkezünk, és úgy érzem, hogy olyan szintet képviselünk, mint egy osztrák falu, vagy akár egy nyugati állam falvai. Ezt nemcsak az itt élők érzékelik, hanem az átutazók is.

Vannak vízióim a falu jövőjét illetően, de egyelőre nem szeretném őket teljesen nyilvánosságra hozni. Sok ötletem van, amelyek segítségével még szebbé és turisztikailag is vonzóbbá tehetjük Kisudvarnokot. Az, hogy ezek megvalósulnak-e, nem csupán tőlem függ, de biztos vagyok benne, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy sikerüljön. Ha mindez időbe, pénzbe, munkába és sok papírmunkába kerül, akkor is el fogom végezni. A célom nem csupán a színvonal fenntartása, hanem annak növelése is.

A fejlesztési terveim között szerepel az ipari negyedünk bővítése is. Van még terület, ahol egy új létesítmény létrejöhet, amely munkalehetőséget adhat a falubelieknek és pénzforrást biztosíthat a község számára. Hosszú ideig gondolkodtam azon, hogyan lehet ezt a legjobban megvalósítani, hiszen mezőgazdasági földek is találhatók az ipari negyed mögött. A jövőben szükség lesz arra, hogy valamilyen növénytermesztéssel is foglalkozzunk, így fontos, hogy észszerű megoldásokat találjunk. Én a racionális megoldások embere vagyok. A sportot is szeretném fellendíteni, és a sportpályánk területén valamilyen kültéri konditermet szeretnék kialakítani, hogy mindenki számára biztosított legyen a lehetőség a mozgásra.

Idén iniciáltam a nyugdíjas klub újraindítását, ami 2020-ig működött, de a Covid miatt megszakadt. A sport és a közösségépítés is fontos számomra, és ezen belül szeretném az iskola, az óvoda, valamint a szülők közösségét is kicsit összekovácsolni. Egy közösségi centrumot is szeretnék kialakítani, amely nem egy konkrét korosztálynak szól, hanem mindenki számára nyitott.

Egyébként különösen szeretném kiemelni a kisudvarnoki embereket, akik példátlanul segítőkészek. Itt sokszor elég, ha pár embert felhívok, akik szakértők a faluban, és hajlandóak segíteni, nem várnak pénzt érte, csak egy egyszerű köszönömöt. És ez az, amit én is igyekszem visszaadni. Amit adok, azt visszakapom. Lehet, hogy nem mindig ugyanabban a formában, de érzem, hogy az emberek megbecsülnek. Néha elég egy mosoly vagy egy köszönöm, ez is sokat jelent.

Hogy tetszik eddig a polgármesterség?

A polgármesterség egy 24 órás szolgálat. Vannak nyugodtabb napok, de akadnak pörgősebb időszakok, amikor hétvégén is dolgoznom kell. Ha éppen nem vagyok bent, akkor mindig nagy segítséget nyújt a helyettesem, Marczell Gábor, és a többi képviselő is, akik ha tudnak, és van idejük, segítenek.

A családommal kevesebb időt tudok tölteni, de most olyan időszakban vagyok, hogy szeretném építeni magamat, a karrieremet és a falut is. Szerencsére jó emberekkel vagyok körülvéve, és amíg ők támogatnak, addig úgy érzem, hogy sikerülni fog. Sokat számítanak azok az emberek, akik körülöttem vannak, ezt a pozitivitást tőlük is kapom vissza, és látom, hogy van értelme annak, amit csinálok.

fotó: Virág Csenge