Hajdanán városon, faluhelyen főleg vasárnap délutánonként az emberek szívesen mulatták az időt kártyázással. Kávéházban, kocsmában, vagy csak otthon baráti körben izgalmas kártyacsaták zajlottak, legtöbbször nem nyereményre, csak saját szórakozásukra zsugáztak. Előfordult persze, nem is ritkán, hogy pénzre ment a játék, és bizony nagy összegek forogtak kockán.

Napjainkban a nyerőgépek megjelenésével némileg háttérbe szorult a pénzre történő kártyázás, hiszen a játékautomaták teljes mértékben kielégítik a szerencsejátékosok szenvedélyét.

Azt tapasztalom, hogy mostanság újra előtérbe került a kártyavetés, azaz jóslás kártyák segítségével. Jóslás céljaira a legkülönfélébb kártyákat használják szerte a világon. A közismert játékkártyákon kívül jócskán vannak speciális jósláshoz készített kártyák. Még a 20. század eleji vásároknak is állandó szereplői voltak a kártyavetéssel foglalkozó cigányasszonyok. Sőt, hellyel-közzel még ma is találkozni velük, tolakodóan leszólítják az embert utcasarkon, forgalmas bolt előtt jóslás céljából.

Állítólag a kártya segítségével az élet alapvető kérdéseire kereshetjük a válaszokat, útmutatásokat, a múltban, jelenben és a jövőben. A tarot és egyéb jóskártyák évszázadok óta fejlődnek és alakulnak, a kirakási módok és az egyes lapok által használt szimbólumok is hosszú ideje tökéletesednek.

Az angyalkártyával kapcsolatosan olvastam, hogy segítségével választ kaphatunk kérdéseinkre, beleláthatunk a jövőbe. A tudást, amelyet elárul nekünk, kiegészíthetjük, ha kipróbáljuk a többi kártyajóslást is.

Úgy vélem, jobbára csak a magukban nem bízó, élhetetlen, vagy pszichikai problémákkal küszködő emberek foglalkoznak kártyavetéssel, vagy fordulnak jósokhoz. Nem tudatosítják, hogy valójában minden ember a saját sorsának kovácsa.

fotó: pexels