Innen már gondolhatjuk, hogy nem volt épelméjű, és őrülete bizony nagyon sok bajt okozott a 14-15. század fordulóján Franciaországnak. Ugyanis VI. Károly francia királyról van szó, aki 1388-ban foglalta el a trónt atyja, V. Károly halála után.

A fiatal uralkodón eleinte nem látszottak az elmebaj jelei. Először 1392-ben történt meg, hogy egy lovaglás alkalmával nagybátyjára támadt azt ordítozva, hogy egy hatalmas ellenséges sereg tör feléje. Ekkor lefogták, hazavitték és gondosan ápolgatták, ám ekkor még furcsább betegség lepte meg. Rövid idő alatt kihullott a haja és a körmei is lepotyogtak. Abban az időben nem nagyon tudtak magyarázatot adni erre a jelenségre, és eldöntötték, hogy a királyt biztosan megmérgezték. Ettől kezdve még jobban elhatalmasodott a depresszió és a mentális zavar a francia uralkodón. Időnként végigrohant a palotán, és magát farkasnak képzelve ráüvöltött arra, akibe éppen belebotlott.

Legbizarrabb őrülete azonban az volt, hogy nem szabadott őt megérinteni, nehogy összetörjön. Meggyőződése volt, hogy ő üvegből van! Vasrudakat varratott a ruháiba, hogy ha véletlenül elesne, nehogy kár essen törékeny anyagból álló testében. Így természetes, hogy eluralkodott az anarchia az országban, és a százéves háborúban folyamatosan vereségeket szenvedtek el az angol seregektől. Ma már nehéz megállapítani, hogy milyen betegségben szenvedett a szerencsétlen király, de a történészek amnéziára, bipoláris zavarra és agyvelőgyulladásra gyanakszanak. Akármi volt, 1422-ben véget vetett a tragikus sorsú francia uralkodó szenvedéseinek.

Fotó: Wikipédia