Az imposztor szindróma egy olyan pszichológiai jelenség, ami miatt az emberek képtelenek elhinni, hogy sikereiket saját tehetségüknek vagy munkájuknak köszönhetik. Ehelyett hajlamosak azt képzelni, hogy sikereik csak a szerencsének, a véletlennek vagy mások tévedésének eredményei. Folyamatosan félnek attól, hogy “lelepleződnek”, és mások rájönnek, valójában nem is annyira tehetségesek, mint amilyennek látszanak. Az imposztor szindróma különösen gyakori elméleti szakemberek körében (szakértők, tudósok vagy vezetők). Ezek az emberek gyakran küzdenek belső kételyeikkel és úgy érzik, hogy soha nem elég jók, még akkor sem, ha a külvilág elismeri őket. Ez a belső feszültség hosszú távon kiégéshez is vezethet. Leküzdésének egyik kulcsa az önismeret fejlesztése és az önbizalom erősítése, az elért eredmények tudatosítása, a belső kritikus hangok megkérdőjelezése és a támogató közösség fontossága.
