Volt nekem egyszer egy szöcském. Bár a hangja alapján inkább csak szúnyognak nevezhetnénk. Ötven köbcentis Suzuki robogó. Zörgött is, csörgött is, a kipufogójából olykor nagyon érdekes hangok és füstök törtek elő, mégis szaladt. Hátszélben meg lejtőn néha még lassítanom is kellett. Akkora bukóm volt, hogy robogózás után mindig jöhetett a nyakmasszázs, mert nem kímélte a fejtartó izmaim. Semmi kellemetlenség nem számított, mert elöntött a boldog megelégedés: része voltam a motorosok széles családjának. Üröm az örömben, hogy a számomra leginkább tetszős gesztusból, a nagymotorosok üdvözlő kézkitartásából – szinte elhanyagolható technikai méreteim miatt – kimaradtam. Eddig! Mert Rócházán olyan motorosok gyűltek össze, akik befogadtak mindenkit, aki jó szándékkal érkezett közéjük. Lett légyen motoros, gyalogos vagy én, aki drótszamáron zötyögtem át a rancs kapuján.

„Motoros baráti körként működtünk. Tavaly szeptemberben elkezdtük támogatni a szlovák MC-t, ekkor nevet is váltottunk. A korábbi Children of Heaven után felvettük a Highlanders Slovakia MC elnevezést. A klubnak tizenhárom tagja van. Jogi formánk polgári társulás. Az elmúlt tíz évben folyamatosan szerveztünk különböző akciókat: tavasszal szezonnyitót, motoros bulikat, felvonulásokat, illetve idén volt a tizenegyedik izsai motoros szentelés. A klubunk még meg sem volt, amikor ezt a rendezvényt már tető alá hoztuk, azóta is tartjuk a hagyományt, közel ezer motoros vesz részt rajta. Hétvégente szinte folyton úton vagyunk, látogatjuk a többi motoros klubot, rendezvényeken veszünk részt, támogatjuk egymást. Nagyon összetartó közösség a motorosoké”

– fogadott a Rócháza rancs udvarán Nagy Ákos, a Highlanders Hangaround Slovakia MC motoros klub elnöke. Kaptam gyorstalpalót a bőrdzsekikre felkerülő kivarrókról, annak szabályairól is. Pislogtam, mint béka a kocsonyában, mert sosem gondoltam volna, hogy ezek nemcsak egyszerűen divatot vagy éppen aktuális hangulat kifejezését hivatottak szolgálni. De nem ám! Szigorú hierarchia határozza meg, ki, mikor, hogyan és milyen kivarrókat használhat. Rócházán pedig akár ebből is tarthattak volna színpadi bemutatót, olyan sokszínűek voltak a feldíszített dzsekik és mellények.

Rócháza. Sokan vannak, akik sosem hallottak még róla. Neve kissé talán megtévesztő is lehet, mert nem egy településről, hanem egy rancsról van szó. A Komáromi járásban található, közigazgatásilag Ekel községhez tartozik. A Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főútról megközelíthető. Magas dísz- és gyümölcsfái biztosítanak árnyékot az egyébként verőfényes területen. Szépen felújított épületek, hangulatos, vidékies stílus, ahogyan azt tulajdonosaik, Farkas Andor és Török Anikó megálmodták. A kiváló adottságokkal bíró helyszín fogadta be az idén már 4. évfolyamához érkezett Bikers motoros találkozót, mely idén kiegészült az éveken át Ipóth Szilárd rendezte Komrock Fesztivállal.

És hogy miről is szól a 4. Bikers & Komrock Fesztivál? Igazi kétnapos „ereszd el a hajam” buliról! A fellépők neve magáért beszél: olyan nevek, akik messze földről is idecsábítják a rajongókat. Bevallom, magam is azonnal izgalomba jöttem, a levegőm is elakadt, mikor megláttam a pénteki fellépők között a népszerű Pokolgép együttest. Te jó ég, én rajtuk szocializálódtam! Kamasz- és tinikorom meghatározója volt a Pokolgép-Ossian-Moby Dick trió: rongyosra hallgattam a kazettáikat, karcosra a cédéket. Kik voltak még? Fellépett a Sabre. Ők egy fiatal metál banda, akiket Ákosék meghallgattak, majd lehetőséget biztosítottak nekik a fesztiválon. Mert a motorosok ezzel is foglalkoznak: ha valami jó, igyekeznek teret adni, hogy sikerüljön befutni vagy kitörni. A fiatal metál bandának a rockfesztivál ideje alatt jelent meg legelső demo albuma.

Pénteken zenélt még a Chapter 5, a Kiss Forever, a Pokolgép után pedig színpadra lépett a Rómeó Vérzik. Szombaton Gesztenye nyitotta a koncertfolyamot, őt követte Tom White & The Mad Circus, a Cooltourstar, a Cool Head Clan. Újabb sztárfellépő estére Ganxsta Zolee és a Kartel, valamint a nemzetközi turnéján lévő Road zenekar. A hajnalba a Blues Company vezette át a közönséget.

„Nemzetközi motoros találkozóvá nőtte ki magát a fesztivál. Érkeztek itthonról, Magyarországról, Szerbiából, Csehországból, Romániából, tavaly egy tizenkét fős litván csapat is tiszteletét tette. Apait, anyait beletettünk, szívvel-lélekkel szerveztük meg az idei fesztivált, ezer látogató érkezett hozzánk”

– tudtuk meg a fő szervezőtől.

„Szombaton délelőtt a különböző bemutatókra, vetélkedőkre családok is kilátogattak hozzánk – természetes, hiszen a csodaszép gépek hatalmas érdeklődésnek örvendenek. Szívesen látunk minden látogatót, kortól, nemtől függetlenül ilyenkor, de mindenképp meg akarjuk tartani a klasszikus motoros találkozó feelinget”

– tette hozzá Nagy Ákos. Voltak kísérőprogramok is: szkanderversenyek mindkét nem számára, sörivó verseny, motoros lassúsági verseny, valamint hangnyomás mérés. Szombat délelőtt 11-13.00 között ingyenes belépést biztosítottak a rendezvényre. Egyrészt azért, mert sokan tényleg csak a motorokat akarták látni, másfelől pedig ekképpen is toborozták a kétkerekeseket a felvonulásra, melynek célja Komáromban, a Komáromi vár nagy parkolójában volt. Ott Zdenko Rybár többszörös szlovák bajnok, külön show-műsor keretében motoros kaszkadőrbemutatót tartott.

„Fontos számunkra a jótékonykodás is, emiatt szerveztük meg a Bikini bike akciót, közönségünk adakozókészségében bízva. Évek óta tendencia már, hogy igyekszünk segíteni rászorulóknak. Idén is egy családnak ajánljuk majd fel a bevételt”

– búcsúzott tőlem Nagy Ákos, akit már türelmetlenül várt a Highlanders MC klub tagsága, hogy beszámoljanak az éppen aktuális helyzetről, és hogy megünnepeljék a közösen összehozott kiváló fesztivált.

„Ekecsig vettem meg a jegyet – véletlenül. Ekecs – Ekel: könnyű összetéveszteni”

– sajnálkozott péntek délelőtt egy copfos, szakállas fiatalember a vonaton, miközben együtt szálltunk le Ekel megállóban. A rockfesztre érkezett, alaposan tömött hátizsákkal, sátorral, hálózsákkal. Nekem meg eszembe jutott, hogy nemrég Ekecsen volt egy techno fesztivál. Ott DJ-k tekergették milliméterenként a spotykat. Ekelen? Nos, ott pedig parádés gitárriffekkel szólalt meg a Nox együttes egyik ismert dala, a Százszor ölelj még a Cooltourstar előadásában. Pompás hard rockos feldolgozásban. És ezt a két stílust, a gépi technot meg az élő rockot, hál’ Istennek, egyáltalán nem lehet összetéveszteni!

fotó: a szerző, Kliment Andrea