Pár hónap múlva ismét lángra lobban az olimpiai láng, 2024-ben Párizs városa készül a világ legnagyobb sporteseményére. Az alábbiakban egy nyolcvannyolc évvel ezelőtti cikk „elevenedik meg”, mely a Prágai Magyar Hírlap hasábjain jelent meg, pár hónappal az 1936-os berlini olimpia előtt.
Az archív cikkből megtudható, hogy kik voltak azok a Felvidékről származó vagy itt tevékenykedő (cseh)szlovákiai magyar sportolók, akik eredményesen szerepteltek a II. világháború előtti nyári olimpiai játékokon. A legtöbb alább felsorolt sportoló 1920 előtt magyar színekben, az „államváltozás” után pedig a csehszlovák zászló alatt versenyezve hozta ki magából a legjobbat.
Kik voltak Szlovenszkóról olimpikonok?
Irta: Grusetzhy Ferenc
A földkerekség minden államában, ahol csak megvetette lábát az embersport, — lázasan készülődnek már az 1936. év augusztus havában Berlinben megtartandó XI. olimpiára. A berlini olimpia idején lesz 40 éve annak, hogy a modern olimpiai versenyek kezdetüket vették Athénben, a régi görög sportjátékok színhelyén. Ez alatt a 40 év alatt az olimpiai eszme nemhogy halványabb, hanem olimpiától olimpiáig még ragyogóbb, térhóditóbb lett.
Legyenek bármilyen viszonyok, legyen az állam szegény, vagy gazdag, hatalmas, vagy kicsiny, — mindegyik ott akar lenni az olimpián, észre akarja magát vétetni ezen az igazi világfórumon, — igy nem csoda az a lázas készülődés ami Helsinkitől a Fokföldig, vagy Tokiótól Buenos-Airesig tapasztalható.
Ha végigtekintünk az eddig megtartott tiz olimpiai verseny eredményein,— ha kevéssel is,— de találkozunk olyan szlovenszkói származású atlétákkal, akik eredményesen szerepeltek, vagy észrevétették magukat a nagy világversenyen és hirt, dicsőséget szereztek úgy maguknak, mint nemzetüknek.
Az első e díszes galériában Lunczer György a Pozsonyi TE hírneves diszkoszvetője, aki résztvett 1906-ban a második athéni olimpián és ott a diszkoszvetésben 34.86 m.-es dobással 4-ik helyezést ért el. (Lunczer az olimpiai próbaversenyen Pesten 39.94-et dobott.) Lunczer, aki korának legkiválóbb diszkoszvetője volt, a londoni és stockholmi olimpián is ré6ztvett.
Most Szlovenszkón (Csallóközben) lelkészkedik a magyar atlétika régi kimagasló alakja, Kóczán Mór, aki 1912-ben a stockholmi olimpián a gerelyvetésben harmadik helyezést ért el 55.50 m.-rel. (Kóczán Mór az államváltozás után is — hosszú ideig — a legjobb gerelyvető volt.)
A stockholmi olimpián Kassáról a KAC-ból több olimpikon vett részt. Igy a 4X100 méteres magyar válogatott stafétában dr. Szobota Ferenc, valamint Kmetykó Lajos tanár, neves tornászbajnok, aki tagja volt a II.-ik helyezett magyar tornász-csapatnak. — Az ugyanekkor rendezett futball-világbajnokságon szerepelt és a vigaszdijat megnyert magyar válogatott futball-csapatban játszott mint jobbösszekötő, a kassai származású Bodnár Sándor.
A Stockholmban szerepelt magyar válogatott gárdában találjuk az Eperjesről (ETVE) származó (báró) Wardener Iván sokszoros magyar magasugró bajnokot, aki számában 180 cm.-rel az angol Carollal együtt 7-ik lett. Továbbá dr. Kobulszky Károlyt, aki diszkoszvetésben indult. A középtávú futásokban szerepelt a pozsonyi származású (PTE) Faczinek-Forgács Ferenc, aki annakidején a legjobb magyar középtávfutó volt.
Az államváltozás után is alig volt olimpiai verseny, amelyen ne találnánk a csehszlovák reprezentánsok között magyar, vagy magyar származású versenyzőt. Az 1920-ban Antwerpenben megtartott u. n. „antant“-olimpián az 1500 méteres síkfutásban 4-ik helyezést elérő Vohralik (Vörös) Vince is magyar nevelés, hiszen 1919-ig tagja és versenyzője volt a budapesti MTE-nek és magyar bajnokságot is nyert.
1920-ban különösen Pozsonyban (PTE) voltak kiváló magyar atléták (dr. Pogány, Mészáros, Kóczán, Füle, Lusztig stb., Kassán Farkas, Kornhauser stb.), de az akkori időkben bizony még próbaversenyekre sem kaptak meghívást.
Az 1924. évi párisi olimpián Szlovenszkóról elég szép számban voltak versenyzők. Pozsonyból Kóczán, Kucsera (PTE), Kassáról Neményi Béla (KAC), aki tagja volt a csehszlovák vizipóló-csapatnak, továbbá Bartha Sándor mérnök (KAC), aki a 4-ik helyezést elért csehszlovák kardvivó-csapatnak egyik legjobban szereplő tagja volt.
1928-ban az amszterdami olimpián ott látjuk a sokszoros csehszlovák távfűtő-rekorder Koscsákot, aki Kassáról került fel Prágába. A müugró Balázst, aki hosszú ideig a budapesti III. ker.-ben is versenyzett. A csehszlovák vizipóló-csapat csatársorát Steiner, Schmuck, Kroc személyében a pozsonyi PTE kiváló tagjai alkották. A válogatott atlétacsapat tagja volt és be is nevezték, az eperjesi kiváló magasugró Sztaniszlayt, de nem vitték ki. Nagy kitüntetés érte ekkor Braun Béla mérnököt, a KAC kiváló alelnökét, aki Csehszlovákia részéről mint zsűritag működött.
A X. olimpia színhelye (Los-Angeles) 1932-ben Európától roppant nagy távolságnyira volt, s emiatt a csehszlovák expedíció kevés főből állott. Ekkor csak egy szlovenszkói — a zsolnai Engel mérnök (sprinter) — nyert beválogatást és kiküldetést.
A XI. olimpia színhelye Európa közepén, Berlinben lesz, ahová minden szomszédos állam nagy gárdával fog felvonulni. A Csehszlovákiában élő magyar sportolók bizonyára kettőzött szorgalommal készülődnek, hogy közülük minél többet beválogassanak a kiküldöttek közé. A sport terén is be kell bizonyítani a kisebbségi magyarságnak értékes tulajdonságait, sportra-termettségét.
(Megjelent a Prágai Magyar Hírlap 1936. április 12-i számában)
Fotó: pixabay